Irodalmi Szemle, 2005

2005/10 - Faludy György: Hegyi beszéd a Szent Anna-tónál (előadás)

Faludy György

Hegyi beszéd a Szent Anna-tónál

Az emberiség általában azt gondolja, hogy a jövendő pontosan olyan lesz, mint amilyen a jelen. Elég ritkák azok a korszakok, amikor az emberek új, boldogabb jövőről jósoltak. így a negyedik század közepén Nagy Szent Athanasius alexandriai pátriárka úgy látta, hogy egyre kevesebb a rablás, a gyilkosság és a kereszténység elterjedése következtében közeledik az örök béke korszaka. Béke helyett a gótok, vandálok és hunok közeledtek, felégették Róma városát, és egész Európában és Eszak-Afrikában a barbárság kora következett. Hasonló helyzet alakult ki ötszáz évvel ezelőtt, a XV. század végétől 1520 tájáig. Rotterdami Erasmus, Morus Tamás és más jeles humanisták bíztak benne, hogy a városok megerősödése, iskolák és egyetemek szaporodása, a feudalizmus bomlása, a műveltség elterjedése és a három fiatal és kétségtelenül nagyon tehetséges király, VIII. Henrik, I. Ferenc és V. Károly trónra lépésével Európában új és boldogabb korszak következik. Optimizmusukban ők is csalódtak. 1517-ben Luther Márton kiszögezte tételeit és a vallásháborúk korszaka következett, nem is szólva az inkvizícióról, V. Károly és I. Ferenc évtizedes csatáiról egymás ellen vagy arról, hogy Morus Tamást éppen VIII. Henrik fejeztette le. A műveltség ideológiája éppen olyan kevéssé változtatta meg az embereket, mint a keresztény ideológia.

Hasonló helyzet fogadott, amikor a múlt század elején megszülettem. Az orvos- tudomány roppant fejlődése fájdalomcsillapítót, gyógyszert és jóval hosszabb életet hozott az emberek nagy részének Európában, Eszak-Amerikában és Japánban. Ugyanakkor a tudomány, mely elvontsága miatt addig csak keveseket érdekelt, a technikával szövetkezett, és a termékek és találmányok tucatjait dobta piacra. A gőzgéptől a varrógépig, a gázfűtéstől a villanyig, vonatot, villamost, autót, tűrhető lakások százezreit minden országban, kötelező oktatást és így tovább - nem győzöm felsorolni. Mindenki hitt abban, nem csak a liberálisok és a szocialisták, hogy mindez az egész földön elterjed és békés korszak következik. Ekkor, négy évvel születésem után kitört az első világháború, jelezve, hogy a dolgok mégsincsenek rendjén.

Az emberek Magyarországon csakúgy, mint Franciaországban és másutt, vidáman vonultak háborúba, azzal a gondolattal eltelve, hogy néhány hónap alatt kitombolják harci ösztöneiket és aztán diadalmasan térhetnek haza. Ha az embernek nem lennének gyilkos ösztönei, úgy évezredek óta nem lehetne háborúkat folytatni; a gyilkos ösztönök ellen, mint látható, a görög filozófia vagy a kereszténység éppoly keveset használ, mint a tudományos technikai világnézet. Az optimizmus viszont a háború utáni világban is megmaradt. Ezt az optimizmust tanultam a Fa sori Gim