Irodalmi Szemle, 2005
2005/9 - Fried István: Felső-Magyarország (Szlovákia) a március előtti periódus bécsi folyóirataiban (tanulmány)
Fried István nek részben korábbi fejleményeivel, illetőleg milyen hatással van, lesz, lehet, lett a művelődéstörténet további sorsára, különös tekintettel arra, hogy mind a magyar, mind a szlovák művelődéstörténet a közös latinnyelvűségtől messze távolodva az anyanyelvű terminológia kialakításán fáradozik. Ezzel párhuzamosan: vajon a szlavisztika tudománytörténete (különös hangsúllyal az egyik legtöbbet vitatott tárgy, a szláv—magyar nyelvi érintkezéseké, a szláv-magyar nyelvi kölcsönzéseké) miképpen iktatódik be a két évszámmal határolt korszakba? Vajon a szlovák szlavisztika és hungarológia, illetőleg a magyar szlavisztika (már ekkor volt!) és ftnn- ugrisztika periódushatárai összhangba hozhatók-e az eltérő korszakolási ajánlatokkal? Ilyen módon a kényszerűségből és Ausztria-nézőpontból szemlélt periódus megnevezése elsősorban munkahipotézis-jellegű, miként a címben jelölt földrajzi tér is, kiváltképpen így értelmezhető ez akkor, ha a szlovák és a magyar történet- írás önértelmezéseit szembesítjük egymással, illetőleg arra vagyunk kíváncsiak, mikor, kik és milyen célból éltek a Felső-Magyarország, a Szlovákia megnevezéssel (olyan időszakban, amikor önálló államként, azaz államjogilág Szlovákia még nem létezett), s vajon a XIX. század első felében ugyanazt a területet gondolták-e a szlovák írástudók Szlovákiának, mint mainapság, illetve az akkori Felső-Magyar- ország (Ober-Ungarn) valójában azonosítható-e a mai szlovák állammal? Mindezek megkerülhetetlen kérdések, miként az is, ki, milyen tárgy és miért kerül be a szöveggyűjteménybe, a kötetbe. Elegendő-e a szlovák tárgy ahhoz, hogy bécsi híradása, ismertetése, kifejtése a könyv részévé váljon? Ján Kollár felső-magyarországi (a könyv alternatív címe szerint szlovákiai) születése eleve eldöntötte-e hovatartozását, jóllehet 1819-től 1848-ig a pesti szlovák evangélikus egyházközség lelkésze volt, majd a bécsi egyetem archeológia tanára? Rumy Károly György Iglón született, 1802 után, németországi egyetemi stúdiumairól hazatérve a szepes- ségi kisvárosokban, majd Teschenben (Tésín) oktatott, lelkészkedett, szerkesztett, írt, levelezett szláv és nem szláv tudósokkal, írókkal, de 1810-től Sopronban, 1813- tól Keszthelyen, 1816-tól Karlócán működött, 1821-1824 között Pozsonyban élt, majd Bécsben, 1828-tól Esztergomban 1847-ben bekövetkezett haláláig. Mármost származása, alig több, mint egy évtizedet meghaladó munkássága kötötte ehhez a szubrégióként funkcionáló területhez. Ez alatt az idő alatt egyként foglalkozott klasszika-filológiával, finnugrisztikával, Magyarország többnyelvű művelődéstörténetével, a szepességi német nyelvjárásokkal, szlovák irodalomtörténettel, Csokonai Vitéz Mihállyal, teológiai kérdésekkel, esztétikával, levelezett többek között Kazinczy Ferenccel, Bohuslav Tabliccal. Aligha találhatunk olyan kritériumot, amely megnyugtatólag nevezhetné meg a vállalkozás címében foglaltakat: mind a Felső-Magyarország, mind a Szlovákia olyan változó tartalmú megnevezés, amely nemigen mondható azonosnak a mai Szlovák Köztársasággal. Ugyanakkor a szlovák történetírás részéről fölmerült) az az igény, miszerint Szlovákia történetét nem korlátozván a mai Szlová
