Irodalmi Szemle, 2005

2005/1 - TALLÓZÓ - Elek Tibor: „Esztétikai érték és közösségi felelősség ” (beszélgetés Görömbei Andrással)

TALLÓZÓ „Esztétikai érték és közösségi felelősség” Görömbei András irodalomtörténésszel Elek Tibor beszélget- Irodalomtörténészt munkásságod egyik fő iránya a népi irodalom értékei­nek feltárása, nyomatékosítása, első monográfiádat Sinka Istvánról írtad, de egy, a napokban rendezett konferencián tartott legutóbbi előadásodnak is A népi iroda­lom és öröksége volt a címe. Mi az, ami évtizedek óta foglalkoztat a népi irodalom­ban, és hogyan tudnád röviden meghatározni az örökségét? • A népi irodalomban engem már nagyon régen megragadott az, hogy a né­pi írók az irodalmat a nemzeti önismeret és öntudat legfontosabb művelőjének te­kintették, s az irodalom révén a magyarság szociális és nemzeti felemelésére vál­lalkoztak. A Trianon után fellépő új írói nemzedék legjobbjai úgy látták, hogy Ma­gyarország tragédiáját nemcsak a külső tényezők okozták, hanem a magyar nem­zeti önismeret és öntudat torzulásai is. Nyugaton a nemzeti tudat szerves fejlődés eredményeként jött létre és magába foglalta egy-egy nép minden rétegét. Magyar- országon a 20. század elején a nemzeti tudat rendkívüli mértékben anakronisztikus volt. A nemzet fogalmába csak a felsőbb néposztályok tartoztak bele, a parasztság és a munkásság óriási tömegei a „nemzet alatt” éltek. Nem véletlen az, hogy mil­liószámra kivándoroltak Amerikába. A népi irodalom ez ellen a torz és igazságta­lan nemzettudat ellen lázadt fel. Új szemléletet hozott történelmi és jelenkori vo­natkozásokban egyaránt. Átértékelte történelmünket és irodalmunkat. Azokat az elemeket emelte ki, amelyek előre mutattak egy igazságosabb társadalmi rend fe­lé. A szépirodalmi és szociográfiai művekben pedig a nemzet tudatába emelte az addig emberszámba sem vett alsó néposztályok életét. Tudatosította azt, hogy ők is a nemzet részei. Én közvetlen közelről láttam gyermekkoromban a népi tehetségek elkallódását. Megfogott tehát a népi íróknak az a törekvése, hogy ez ellen a méltat­lan sors ellen személyes kiállással és remekművekkel egyaránt szót emeltek. A népi írók származás, esztétikai ízlés tekintetében nagyon sokfélék voltak, mégis összekapcsolta őket a közösségi elkötelezettség, a szociális és nemzeti igaz­ságtevés szándéka. Egyszerre akarták az alsó néprétegeket a magyar nemzetbe, a letiport magyar nemzetet pedig Európa szabad népeivel egy magasságba emelni. Ezt a küldetésüket az erkölcs és a minőség jegyében teljesítették. A magyarságot kihasználó és meggyalázó idegen uralmak helyett a magyarság saját útját keresték. A népi irodalomban először engem a szociális igazságtevés szándéka fogott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents