Irodalmi Szemle, 2005
2005/8 - SZEBERÉNYI ZOLTÁN KÖSZÖNTÉSE 75. SZÜLETÉSNAPJÁN - Czapáry Veronika: A fürdés és olvasás (novella)
A fürdés és olvasás Amikor a hozzá hasonló alakokhoz szaladhat. Hajában napraforgó és ő csak szalad, szalad könnyedén, mindent elsöpör újra és újra a szél, és a kék ég, ő elszalad, vége, végre vége, oda, ahol már várják, oda, ahol hangjukból ítélve hozzá hasonló alakok léteznek. Ezért a tükrökben önnönmagával verekedett, valahányszor beléjük vágott, hogy összetörje őket, és megsemmisítse saját tükörképét. Eltűnt, megölte magát a tükrökben, és halálát olyan valóságosnak érezte, hogy attól kezdve csak mint saját képmását túlélő bolyongott. Cincinnatus ettől a pillanattól fogva gyűlölte a tükröket. Aliznak ezzel az egyetlen szenvedélyével nem értett egyet. Képtelen volt felfogni, hogy mi a jó a tükrökben. Már az elején, a történet elején, igen, amikor mindig a tükröknek kellett mesélni, és közbeszóltak, nem fogták fel, hogy milyen a papírokon való írás, amikor értetlenkedtek és úgy tettek, mintha...., amikor nem értették a szerelmet, a test szenvedélyét, Cincinnatus már akkor gyűlölte őket, de ez csak az elején volt, hosz- szú évszázadokig titkolta Aliz előtt, nem mondta neki, csak nemrég, a végén. Tudta, hogy Aliz látja őt tükör nélkül is, ezért nem értette ezt a közvetítő szerepet, amivel a nagyra nőtt Aliz kommunikál mindenféle ember nevű lénnyel, főleg nőkkel, Cincinnatusnak mindez érthetetlen volt, hogy minek ehhez tükör. TÜKÖR. Igen, hallott a tükör stádiumról, tudta, hogy ez -valami fontos dolog lehet, de akkor is, akkor is. Csak tükör, ne. így gondolkodott Cincinnatus. És a NAGY háború után végzetes lett a véleménye. Végül is a tükörváros robbantotta szét az őrültek városát, és ő ezt nagyon-nagyon hosszú ideig magyarázta Aliznak, már nem emlékszik, hogy órákig vagy napokig, vagy évtizedekig, de sokáig és kitartó, végtelenül kitartó türelemmel elmagyarázta, hogy az a sok tükör, amiből a tükörváros felépült, ők indítottak puszta féltékenységből az őrültek városa ellen hadjáratot, és ezért annak meg kellett szűnnie. A lakosságot likvidálták, a város eltűnt, mint Karthagó a föld színéről, se híre, se hamva, már a mocsáron keresztül sem lehetett odajutni, a gondolattal sem, és az őrültek sem egyértelműen oda kerültek, hanem szétszóródtak a világban. Nem lett helyük, csak egy-két könyvben létezhettek tovább. Csak az őrület létezik, ami a nyelvben van, az őrület nyelve, az őrület városa. Cincinnatus nagyon örült, hogy a tükröktől erre a gondolatra jutott, és ő inkább nem is gondolt egyetlen tükörre sem. Kísértet és írói képzelgés révén szerencsére nem látta saját tükörképét, de ha meg is látott egyetlen tükörszerűséget, máris rohant onnan a napra.- A nap. Látod a nap, nem tükör. Nem olyan hamis dolog, mint a tükör, Aliz. És csak azért, mert egyszer régen, úgy kezdődött a történet, hogy te átmásztál a tükrön, hogy szétolvadt és átjutottál rajta, mint egy világos ezüstös cseppen, attól a tükör semm it sem ér.
