Irodalmi Szemle, 2005

2005/8 - SZEBERÉNYI ZOLTÁN KÖSZÖNTÉSE 75. SZÜLETÉSNAPJÁN - Anita Huťková: „Mi” és „ők” a szövegben, avagy visszatérés az időbeli és térbeli tényekhez/ tényezőkhöz a fordításban

„Mi” és „ök” a szövegben, avagy.

Guba (nép.) fürtösre szőtt, durva posztóból készült felsőkabát. A szlovák „guba, vagy kabaňa, kabanica, kabanka” hasonló jelentésű, mint a magyar guba, de ma már egyik sem tartozik az élő nyelvbe. A példa azért is érdekes, mert az öltözet része, mint kultúr és nemzeti „egyedüliség” párban jár az időbeli távolsággal. A szlovák kabanka ugyanis archaizmus. A fordításban ezért a bővített explikáció (baraní kožuštek) a modernizáció tendenciáját vallja.

Kék gubát viselt, pörge kalapot, csizmát. Makrapipából szívta a komiszdohányt. (3, 146. o.)

Nosil modrú huňu, veľký širák so sklopenou particou, čižmy. V zapekačke bafkal lacný tabak. (3.1, 126. o.)

Ebben az esetben is szubsztitúcióról beszélhetünk „guba - huňa”. Az előző példától eltérően, itt nem szükséges az intratextuális explikáció, mivel a „huňa” szó magában hordozza a szemantikai komponensét („huňatý”, azaz „szőrmés”), amit az olvasó gond nélkül felismer. A térbeli szempontból a jelenséget a naturalizáci- óhoz sorolom, de az idő tengelyén - mivel a mai szlovák nyelvben a „huňának” más ekvivalensei vannak - a historizáció kategóriájához tartozik.

Az öltözet egy tipikus része - „pörge kalap”, deszkriptív fordításban jelenik meg; térbeli szempontból, mivel szlovák területen is viselték, nem volt idegen. „Partica” sajnos egy kommunikációs vehiculumot jelent, mivel több jelentése van és a legelterjetebb a fiatal menyaszonnyal kapcsolatos, pontosabban a hímzett díszszalagjával. A második jelentés, amely a kalapra vonatkozik, eléggé ismeretlen a szlovák területen. A fordító naturalizációs és historizációs eljárást kombinált.

A „makrapipa” cserépből való, kiszélesedő öblű pipa és egy bizonyos Makra helynévtől deriválták. A kifejezés szlovák fordítására az általánosság jellemző, mivel nem kapcsolódik semmilyen főnévhez. A fordító tehát szubszitúciót hajtott végre, térbeli szempontból naturalizációról, időbeli tényező akceptálásából pedig historizációról van szó.- a hám (2, 64. o.) - štveme (2.1, 66. o.)

A hám szlovák ekvivalense - štveme (nép.), ahogy a szótárból kiderült, archaikus kifejezés, amelynek mai szinonimája a „konský postroj”, azaz lószerszám. Itt az időbeli tényező játszott szerepet, azért historizációról van szó. A minta egy korábbi fordításból származik, így a „štveme” kifejezés a mai kommunikációban nagyon zavarosan hatna.- kalákára készülnek (2, 69. o.) - chystajú sa na spoločná (2.1, 71. o.)

A kaláka román eredetű szó, amely közös, önkéntes munkát jelent, vagy az ezt követő mulatságot, összejövetelt. Szlovák nyelvben ez egy abszolút idegen szó, amely tehát elsődlegesen egy térbeli idegenséget képvisel, másodlagosan időbeli távolságot képez. A fordító az olvasónak a lényeget próbálta átadni, ezért a fordításban a fő információra - a közösségre, közösre utal. Egy nyelvjárási variánst választott „spoločnô”, amit nem lehet egészen jó választásnak minősíteni, mivel a kontextus sem utal rá, hogy a szereplők munkára, mulatságra vagy egyéb más kö