Irodalmi Szemle, 2005
2005/8 - Árendás Ildikó versei (A fa, Ki az Isten?, Szerelem, A hely, Talány, Félelem, Szülinap)
Árendás Ildikó versei Félelem lángol a mennyezet és száz galamb szédül le a falról mire megérkeznek a tűzoltók füstös szárnyuk megremeg sírnak a madarak szemük tűzbe rajzolt karika sikolyuk vészjósló a holdsugáron áttörő vízsugár reménytelen harcba száll a tűzzel a mennyezeten károg a sok varjú odakünn fájlalják a galambok halálát csőrükkel kocognak az üvegen parázslik a félelem egy hamuvá lett életen Szülinap méregerdő karaván ki látta az anyukám remegő lebegés temetőbe űzve el szülinap karácsony többé sose láthatom * A Pegazus Találkozók pályázatain szerepelt, díjat is nyert. Később az Angyalzsugor (1997) című antológiában jelent meg két verse. Közel nyolc éve Londonban él, számára a versírás „egy kreatív irodalmi varázslat, tele érzéssel”. Interneten továbbított verseiből közlünk ízelítőt.
