Irodalmi Szemle, 2005
2005/7 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - H.Nagy Péter: A kiiktathatatlan tényező(k)
KÖNYVRŐL KÖNYVRE Pedig az utóbbi éppen a mesterséges kapcsolatok és a sugallatok alapján tekinthető egy - onnan nézve - újfajta poétika előhírnökének (vö: Baudelaire: Kapcsolatok). Másrészt a Cselényi-szövegek intertextuális telítettsége nem intézhető el valamifajta felsorolásként, szimpla katalógusként, mert ezzel nem nyerünk értelmezési horizontokat (erre Tőzsér Árpád is joggal hívta fel a figyelmet Joyce kapcsán10). Szövegfolyammal van dolgunk. Ebben hömpölyög a következő idézet: „Itt állok a férfikor harminchat éves erdejében Múló zajok dúló habok körülöttem lengő végtelen Kassák Lajos érdes szava utolsó görcsös sóhaj-áram Testvérbátyám ősöm atyám elalszik ha kihunyt a nap Kihez szóljak kivel osszam meg a kenyerem felét”. Mivel e részletben nem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy Kassákot idézi vagy Kassák vallomását hall(gat)ja a beszélő, az olvasó sem maradhat pasz- szív. Avatkozzunk be tehát kardinálisán a mű létrehozásába! Elvileg ezt mondta Kassák anno, és ezt a tapasztalatot erősíti Cselényi László szövegfolyama is. De. Legyünk azért „észnél”! Maga a szöveg is beszélhet: nem szabad(na) engem/őt magára hagyni. Bár az utóbbi interpretáció kimeríti az allegorézis - nem túl pozitív - fogalmát, éppen arra ösztönözhet, hogy mégse maradjunk tétlenek... Amit Bohár András - „személyesen” - letett az asztalra, azt nem lehet, és nem is szabad azonnal félresöpörni; bár nem hangsúlyozottan (!) tanúságtétel. Mint ahogyan Cselényi László költészete mellett sem tudunk elmenni identikusán.11 Végezetül engedjenek meg egy vallomást, bár nem szokásom ilyet tenni: azt gondolom, hogy a mai alkalom a megértésről szólt. Hiszen Bohár András könyvének alcíme egyfajta magatartást tüntet ki: „Hermeneutikai kísérletek Cselényi László költészetéről”. Hermész a görög mitológiában az istenek követe volt.12 Tevékenysége arra (is) vonatkozott, hogy lefordítsa az isteni szókat a földi halandók nyelvére. Magyarán - eleget téve funkciójának - lehetővé tette a különböző nyelvek közti kommunikációt. Cselényi László alkotásai fordításra szorulnak. Hála isten. Fenn lehet tartani a róluk szóló beszédet. A mai napig ennek legjobb és legmegbízhatóbb tolmá- csolója: Bohár András. Ám Hermészre! Változtassunk ezen? JEGYZETEK 1 BOHÁR András: A megírhatatlan költemény. Hermeneutikai kísérletek Cselényi László költészetéről, Ráció Kiadó — Magyar Műhely Kiadó, Budapest, 2005, 7. 2 Uo„ 8. 3 Ezt a lehetőséget a kötetben helyt kapó szerzők többsége egyértelműen kinyilvánítja. 4 Ez természetesen nem leértékelés, de vajon miért éppen egy EP idézet szerepel a szóban forgó könyv címlapján...? 5 Ilyen értelemben - meggyőződésem - tényleg L. Simon László és Szombathy Bálint mellett említendő.
