Irodalmi Szemle, 2005
2005/7 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2005 - Németh Zoltán: „...az első kötetek jellegzetes hangulatának...” - Bárczi Zsófia A keselyű hava című novelláskötetéről
Posonium Irodalmi és Művészeti Díj 2005 az első kötetek jellegzetes hangulatának ízeit éreztem” Hangpróbák, Bárczi Zsófia novelláiról Bárczi Zsófia első novelláskötetének olvasásakor az ún. első kötetek - ha vannak ilyenek - jellegzetes hangulatának ízeit éreztem. Némi titokzatosságot, hiszen egy ismeretlen szövegvilág lehetősége sejlik fel. Némi ingadozást, hiszen példaképek és nyelvek között egyensúlyoznak a kötet novellái, a saját, originális megszólalás lehetőségeit keresve. És legfőképpen kísérletezőkedvet, sokszínű íráslehetőségeket. Bárczi Zsófia kötetének novellái tulajdonképpen három, viszonylag jól elkülöníthető nyelven szólalnak meg. Az első Bárczi-nyelv az ún. latin-amerikai mágikus realizmus nyelve. Ide tartoznak a csodát, a titokzatosságot felhasználó ún. egzotikus novellák, amelyek néha meseszernek, máskor nosztalgikusak, történelmi témájúak, de mindenképpen megjelenik a transzcendens mint élmény - ide tartozónak vélem a Flan, a Tocino dél cielo, a Legenda, Az örökkévalóság kék köténye, az Anti bácsi, a Nikolai Marin Fe, a Jolán neném és a világvége, Az emlékezés borostyánjai, A keselyű hava és a Szürke felhők című elbeszéléseket: vagyis a kötet több mint felét, meghatározó vonulatát adják ezek a szövegek. Főszereplőik leggyakrabban nők, s a mágikus realizmus titokzatossága gyakran fonódik össze a nőiség kategóriáival. Ez a nyelv azonban nemcsak a világirodalomból ismeretes, e- lég csak Závada Pál, Bánki Éva vagy N. Tóth Anikó műveire gondolni. A második Bárczi-nyelv a megszemélyesített állatokkal dolgozó filozófiai mesék, példázatok nyelve. Tulajdonképpen a kötet négy novellája tartozik ide, s A lélek megszemélyesített tája című ciklusba sorolta őket a kötet összeállítója. Engem némiképp Hajnóczy Péter „meséire” emlékeztetnek ezek a szövegek. A harmadik Bárczi-nyelvet a Patkányok, A kókó és Az ingovány című novellák hasznosítják. Ezek olyan történetek, amelyek valamilyen deviáns szereplő és tudatállapot köré szerveződnek, s bennük a határok áthágása és az őrület tema- tizálódik. Jellemző technikájuk a filmszerűség, a kihagyások, a szaggatottság. Ez a nyelv is párhuzamba hozható a magyar irodalom hagyományaival: a Patkányok például Csáth Géza Anyagyilkosok című novellájának átirataként is olvasható. Bárczi Zsófia kötetének novellái közül az első csoportba tartozó írások a hatalom és ellenszegülés kérdéseit vetik fel a szöveg és vizualitás kategóriáit mozgósítva. Több novellája ehhez felhasználja a különféle irodalomelméleti teóriák nyújtotta elméleti álláspontokat, viszont rendkívül óvatosan, mondhatni diszkréten. Olyan, intellektuális prózáról van szó, amely távol tartja magát minden teoretikus egyértelműségtől, inkább a lét teljességének igézete vezérli. A keselyű hava érdekes kötet: nem lehet tudni, vajon szerzőjük melyik, milyen nyelv mellett kötelezi el magát. Az azonban már most megállapítható, hogy a döntés meg lesz szenvedve. A keselyű hava novellái ugyanis akár egymás próbáiként is olvashatók. Nem véletlenül választottam matematikai kifejezést: Bárczi
