Irodalmi Szemle, 2005

2005/6 - Végh Péter: Kettétört páncéltest (elbeszélés)

Kettétört páncéltest kaptak. A bombabiztos pince is bedőlt és maga alá temette a bennlévőket. Júlia ka­lapjáról egy kócsagtollat még percekig táncoltatott a felszálló porfelhő az átforró­sodott levegőben. Nem sokkal később egy másik láncbomba telibe találta a közeli konzerv- és szalámigyárat és felfasírozta a munkásokat a tulajdonosokkal együtt. Szegény Ud­varos bácsi és a felesége éppen a gyárban tartózkodtak. Csak Zsolt fiuk élte túl a nagy katasztrófát, aki a bombázások idején Rózsikáék házában időzött az alvé­gen. 4 Zsemlye Károly törzsorvost a fronton az a tudat tartotta életben, hogy otthon fiatal felesége forró csókjai és a kis Erzsiké ölelő karjai várják. Boldogság és béke. A kislány azóta, hogy bevonult, bizonyára jól megnőtt, megszépült és megokoso­dott. A fronton egyre puskaporosabb lett a levegő. Károlyt nagyon aggasztotta, hogy már hónapok óta nem kapott semmi hírt szeretteiről. Ezért több mint kétévi katonai szolgálat után szabadságért folyamodott a feletteseihez, amit példás orvo­si szolgálatáért meg is kapott. Károly egyhetes viszontagságos utazás után ért haza. A partizánok sok he­lyen aláaknázták a vasúti pályát, ezért a mozdonyuk előtt néhány üres vagont tol­tak, hogy ne az emberekkel megpakolt szerelvény fusson rá az aknákra. Mikor ki­szállt az érsekújvári állomásra befutó vonatból, látta, hogy az állomás épületét is találat érte. El sem akarta hinni, hogy hazaért. „Végre itthon! Végre itthon!”, ez motoszkált a fejében, mialatt a városba vivő úton kopott főhadnagyi egyenruhájá­ban bandukolt. A lebombázott házak, romba dőlt gyárkémények látványa kissé nyugtalanította. Mikor egykori otthonuk közelébe ért, megdöbbenve tapasztalta, hogy taka­ros házuk helyén, melyben egykor szeretteit hagyta, egy óriási bombatölcsér ékte­lenkedik. Beszédbe elegyedett egy arra kerekező helybeli lakossal, aki kissé nyersen adta a tudtára (mivel nem tudta, hogy kivel áll szemben), hogy az Udvaros család tagjai mind elpusztultak a bombázások során. Nem és nem akarta elhinni. O, aki megjárta a háború poklát, életben maradt, s szerettei a békés hátországban mind el­pusztultak. Majdnem összeroskadt a súlyos felismerés terhe alatt. Udvaros Zsolt nagyon igyekezett, hogy időben érjen ki az állomásra, hogy ő fogadhassa a frontról hazatérő sógorát és közölhesse vele a rettenetes hírt. Persze nem tudta pontosan, hogy melyik vonattal érkezik. Motorbiciklije gyújtásával volt egy kis gond, ezért megkésve érkezett a dél­utáni vonathoz. Sógorát a romba dőlt háznál érte utol. Nagyon restellte a dolgot.

Next

/
Thumbnails
Contents