Irodalmi Szemle, 2005
2005/6 - Öllős Edit versei (Magány, Tél végi feszültség, Hidd el!, Elhatározás, Türelem télen, Sors, Extrém hit, Semmi baj!, Relativitás)
Öllős Edit versei de nem szabad felednünk, hogy pókhálóba kapaszkodva naponta sodródunk. Extrém hit Isten reggelenként nem szól, csak csóválja fejét. Azon gondolkodik talán, sugallataival ő okozza vesztét? Ha az ember mosolyt vesz észre szája szegletében, nyugalmat lelhet tévedéseiben?! Legyen magától értetődő, amit agyonragozol, és nem idomul! Addig pofozd lelkedet, míg kisimul! Semmi baj! Akárcsak ha Gulliver Lilliputban hozzátörpülne környezetéhez- de ne feledd: a lélek ostromzár alatt is magánál tartja iránytűjét! Ha a gondolat épp hajótörött az Óperenciás-tengeren, kapaszkodj egy szalmaszálba! Relativitás nercbundába öltözve retikült lóbálva más a világ mint ha pucérra vetkőzve (sem) nézel tükörbe
/
