Irodalmi Szemle, 2005
2005/5 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Géczi Lajos: Nagykapos a 2. évezred alkonyán (részlet egy készülő monográfiából)
MÚLT ÉS EMLÉKEZET Kisszelmenc kettéosztottságáról riportkönyvet írt, kárpátaljai levéltárakban is kutatott, s ennek során számunkra érdekes dokumentumot közöl: „Tekintetes Szolgabíróság! Nagykapos és vidéke magyarsága Petőfi Sándor születése 100. évfordulójának megünneplése céljából Nagykaposon a Sütő-féle vendéglőben 1923. január 1-jén este 8 órai kezdettel irodalmi estélyt rendez. Az estélv műsora a következő: 1. Petőfi-dalok: előadja a felső-zempléni lelkészek és tanítók énekkara. 2. Petőfi-óda: írta és szavalja Mécs László róm. kát. lelkész. 3. Petőfi-dalok: tárogatón játssza Séra János hardicsai ref. lelkész. 4. Vers Petőfitől: szavalja Juhász Imre ref. lelkész. 5. Petőfi-dalok: énekli Kiss Jenőné úrnő. 6. Petőfi méltatása: írta és előadja Mécs László róm. kát. lelkész. 7. Petőfi-dalok: énekli Dr. Ortutay Magda úrleány. 8. Vers Petőfitől: szavalja Tóth Endre ref. tanító. 9. Petőfi-dalok: énekli Izsák Imre ref. lelkész. 10. Vers Petőfitől: szavalja Lőrincz Erzsébet úrleány. 11. Petőfi-dalok: tárogatón játssza Séra János hardicsai ref. lelkész. 12. Petőfi-dalok: előadja a felső-zempléni lelkészek és tanítók énekkara. Előadás után tánc reggel 6 óráig. Beléptidíj: személyenként 10 korona. Tiszta jövedelem a nagykaposi magyar iskolák növendékeinek vizsgái jutalmazására létesítendő alapra fordíttatik. Tisztelettel kérjük, méltóztassék a fenti irodalmi estélyre és táncmulatságra az engedélyt megadni. Tisztelettel: Mécs László Tárgy: Ladislav Mécs (recte Mártoncsik Jozef) és társai Nagykaposról Petőfi Sándor születése 100. évfordulójának megünneplése céljából 1923. január 1-jén rendezendő irodalmi estély és táncmulatság engedélyezése végett. Végzés: A Belügyminisztérium 1919. február 6-án kelt 1461. számú rendelete, valamint az 1922. június 7-én kelt V. adminisztrációs rendelete értelmében a kérelmezőket kérelmükkel elutasítjuk. Olvashatatlan aláírás Ezen végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a megyei hivatalban Nagymihályon.” Mécs mindössze 10 évig működött Kaposon, ám ez a korszak meghatározó volt az ungi katolikusok és nem katolikusok lelki fejlődésére is, mert erős szociális orientáltságú felfogása és példaadása legalább hitet sugárzott a nyomorban tengő- dőknek, s némi reményt is felcsillantott, hogy talán eljön egykor a sokat hangoztatott szociális megbékélés. Jóllehet a társadalmi és nemzeti egyenlőséget hirdető és szorgalmazó Mécs igen nagy megbecsülésnek örevendett otthon és határon túl, mégis voltak bizonyos feszültségek közte és a helyi egyházi vezetők között. E sorok írója azonban soha egyetlen hitelt érdemlő közlést nem hallott ezekről, ezért nem bocsátkozhat felelőtlen találgatásokba. Mécs 1930-ban távozott városunkból, s azok, akik minderről hitelesen vallani tudnának, ma már nincsenek közöttünk. (Részlet a szerző készülő monográfiájából)
