Irodalmi Szemle, 2005

2005/5 - MAGYAR IRODALOM CSEH/SZLOVÁKIÁBAN, 1918-2004 - Irodalmunk - dióhéjban (Bárczi Zsófia, Fonod Zoltán, Csehy Zoltán, Szeberényi Zoltán, Turczel Lajos)

Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1918-2004

sébe. Krausz Tivadar költészete a radikális eklektika, az antilíra, a sokk-költészet jegyeit viseli magán.

Költészet (1989-2004)

A rendszerváltás jelentős mértékben strukturálta át a hazai magyar nyelvű irodalmat is: többszólamúvá vált. Az egyetlen, az egykori párt által támogatott és ellenőrzött, a pártpolitikától csak az 1980-as évek végén függetlenedő Irodalmi Szemle mellett megjelent a szélesebb horizontot nyitó, egyetemes magyar irodalomban gondolkodó Kalligram, ill. később a palettát tovább színesítő Szőrös Kő. Ez a több- szólamúság kedvezően hatott vissza a megújuló Szemlére is. Jelentős mértékben ingott meg s a legfiatalabb alkotók zömének értékrendszerében véglegesen fel is szá- molódott a csszl. magyar irodalom koncepciójába, valamint folytonosság- és hatáselméleteibe vetett feltétlen hit, annak ellenére, hogy az intézményesedése még inkább radikalizálódott. A Zalabai Zsigmond által kimunkált elméleti paradigma felbomlása éreztette hatását a korábbi nemzedékek egyes alkotóinak életművén is. A kettős könyvelés technikájával és a magyarországi elvárási horizonttal való konf- rontálódás törvényszerűen értékátrendeződéshez is vezetett. A hídszerep néven ismert elméleti konstrukció is elvesztette vonzerejét, s lévén hogy a fiatalabb alkotók nyelvi dimenziói is átrendeződni látszanak (ezt leginkább a szlovák és cseh műfordítás penzumjellegének elvesztése jelzi, illetőleg a nyugat-európai nyelvek térhódítása), abban a kollektív szellemben, melyben az elv megfogalmazódott, immár fel- vállalhatatlanná vált. - A rendszerváltás hozadéka, hogy megjelenhettek a jogfosz- tottság éveinek és a hontalanság korának elhallgatott szövegei is, igaz, elsősorban Magyarországon, Tóth Lászlónak köszönhetően, ám ezek az 1945 és 1949 közt írt költemények jobbára csak dokumentumértékkel rendelkeznek, s inkább csak a kultúrtörténeti vizsgálódások szempontjából érdekesek. Megkezdődött a korábbi korszak költészetének átértékelése is, ami olykor a dilettantizmus rehabilitálásával járt.- Az antológia mint megszólalási forma a korábbi időszakhoz viszonyítva devalválódott, hiszen a legtöbb gyűjtemény kritikátlan heterogenitással bíró szöveghalmazként olvasható csupán (Kapufa a Parnasszuson, 1993, Angyalzsugor, 1997, ArtFALatok, 2001). Bizonyos tekintetben kivételnek számít a Nyugtalan indák c. erősen retrospektív jellegű válogatás, mely széles körképet nyújt a korszak irodalmi mozgásairól, többek között Bolemant László, Csehy Zoltán, Fehér Sándor, Mészáros Ottó, Z. Németh István, Szászi Zoltán, Szűcs Enikő és Zalaba Zsuzsa szerepeltetésével. A fiatal költők legfontosabb könyvei a Kalligram Kiadóban (Csehy Zoltán, Z. Németh István, Szászi Zoltán, Macsovszky Péter, Mizser Attila, Németh Zoltán, Vida Gergely), ill. az AB-Art Start füzetek (Borbély Borisz, Bolemant László, Juhász Katalin, Mizser Attila, Polgár Anikó, Szeles Annamária), valamint a Madách- Posonium Új Főnix Füzetek (Papp Imre, Leck Gábor) c. sorozatában jelentek meg.

Ir: Kemény Gábor: így tűnt el egy gondolat. A felvidéki magyar irodalom története 1918-1938, Bp. 1940; Csanda Sándor: Első nemzedék, 1968; Fábry Zoltán Összegyűjtött írásai 1-9,