Irodalmi Szemle, 2005
2005/5 - Mács József: Trianon harangjai (regényrészlet)
Mács József Trianon harangjai- regényrészlet Dési Barnát bántotta, hogy nem beszélgetett el négyszemközt Mezei Jánossal. Minden a megszokott rend szerint haladt tovább, a parókia változatlanul forgalmas volt a hét minden napján, jöttek a gyermekek a lelkészi hivatalba, és hol Kör- tés Szilveszter, hol Dési Barna keze alatt tanultak, és a hatóság nem vett észre semmit. És jöttek a parókiára a vallásos estéket kedvelő gyülekezeti tagok, sőt a Hangyából kitett Mányoki Dezső is, aki azt szorgalmazta Dési Barnánál és Körtés Szilveszternél, hogy alakítsák meg újra az egyházi kórust a jó torkú asszonyokból és férfiakból.- Meg kell ezt gondolni, Mányoki uram, mielőtt cselekednénk! - figyelmeztette Dési Barna. - Mit szólnának hozzá azok, akik megtagadták a nemzetiségüket?- Mit szólnának? Ha ők is kedvet kapnak az éneklésre, énekeljenek szlovákul. Válasszák meg Lendhegyi Jánost karnagynak! Ha meg közénk állnak, énekeljenek velünk magyarul!- Hát ez az! Ez itt a kérdés, énekelhet-e a kórus magyarul?- Az éneklést nem tiltják, csak a beszédet! - hajtotta a magáét Mányoki Dezső, aki okosabbnak tüntette fel magát Lendhegyi Jánosnál is. Dési Barnához már az első köztársaság második felétől baráti viszony fűzte a menesztett üzletvezetőt. Akkor kezdődött szorosabb barátságuk, amikor megalakult Jámboron a NUPOD fogyasztási szövetkezet, s ő volt az üzletvezetője, a pap meg az elnöke. Folytatódott a magyar világban is, amikor a Hangya szövetkezetei együtt vezették. Ha az első köztársaságban és a magyar világban a szövetkezet ü- gyes-bajos dolgaiban eljártak, együtt utaztak Pozsonyba, Prágába, később Budapestre. A közös gondok intézése összekötötte a sorsukat. Nyelvi nehézségük nem volt, mert Dési Barna elég jól megtanult szlovákul. Meg aztán mindketten állíthatják, hogy az első köztársaságban minden kétnyelvű volt, leirat és felirat, még Masaryk köztársasági elnöknek is lehetett magyarul írni, nem sértődött meg, normális ember volt. Benes a nyomába sem léphet. Pozsonytól Királyhelmecig futótűzként terjedt el a hír, hogy amikor Csehszlovákiát is sújtotta a nagy gazdasági válság, Masaryk Losoncra látogatott, ahol a vasútállomás előtti téren a megkeseredett munkanélküliek óriási transzparenssel fogadták: „Elnök úr, Ön egy halott városba érkezett!” Masaryk nagy meglepetésre magyarul köszöntötte a fogadására összegyűlt
