Irodalmi Szemle, 2005
2005/4 - TANULMÁNY - Beke József: Balassi Bálint szavainak szótáráról
Beke József Kitűnő alkalmat kínál az ilyen szótár arra, hogy egy-egy látszólag egyértelmű és alapvetően nem is igazán lírai kifejezésnek a költői szókincsben, pontosabban a művészi képalkotásban történő felhasználási lehetőségeibe betekinthessünk. Vegyük ehhez a kemény szavunkat. Melléknévi alapjelentésében (’szilárd’) láthatjuk itt: „Mi lehet keményebb az márványkőnél?” vagy ebben: „Az régi fenyűfa is elég kemény, de azért sok vágással nagyon ledűl”. Ez az utóbbi példa már szinte észrevétlen átvezet bennünket az átvitt értelem területére, hiszen szólásszerű jelentése messze jár a konkrét favágástól: ’kitartó munkának lesz eredménye’. A második - már igazán áttételes - jelentéskor az érzelmi világ gyötrelmeibe vezet, de e- zen belül is több fokozatra bontható. Lehet az egész személy ’szívtelen, kegyetlen’: „csak most kezdett-e ily kémén lenni Júlia hozzád?” Ugyancsak ebben a hasonlatban is: „bánattal keserít,/ hogy oly kemény, mint a vas,/ Az én szép Júliám”. Lehet a szeretett személy csak egyik - már önmagában is átvitt értelmű - testrésze ’könyörtelen’: „mitül leszen esmeg kemény szíve hozzám lágy?” Mutathatja a szóban forgó személy érzelmének hőfokát, erejét is: „hamuvá leszek kemény haragod mia(tt)”, de a költő gyötrelmének nagyságát is, amikor szíve „kemény kínai”-t emlegeti. Ez a kifejezés érzékeltethet barátságtalanságot („kemény tekintet”), szigorúságot („kemény szóval, kemény ostoroddal”) is. S akkor még nem is említettük a költő világának másik jellemző terét érintő közismert idézetet: „Az utaknak lese kemény harcok helye”. (Vajon hány futballrajongónak „ugrik be” ez az idézet, s tudja, hogy les szavunk nem az angol eredetű játékkal egyidős, hanem már Balassi előtt évszázadokkal is jelentette nyelvünkben nomenverbumként a figyelőhelyet is, a cselekvést is?) Idetartoznak természetesen az alapszó származékai is, így a keményít („törvényedet ellenem keményíted”), a keményül („nemhogy ő énrajtam könyörülne ... de még inkább keményül ellenem”) és a keménység („Ékességgel e- gytitt tebeléd hogy jütt keménység, kegyetlenség?”) Ez a képgazdagság persze megtalálható az ellentétes értelmű szó, a lágy jelentésárnyalataiban is. Az első jelentést a szótár - kissé bőbeszédűen - így értelmezi: ’Olyan anyag, amely víztartalmát még nem veszítette el, nincs kiszáradva’, a példa pedig a KOMÉDIÁból való: „Azt hallom, hogy édesb az szád az lágy sajtnál!” A második jelentésre (’puha’) ugyancsak egy szerelmes hasonlat a példa: „O fehér mellyében, mint szép lágy fészekben kegyetlenség hogyhogy él?” A harmadik jelentésbeli (’engedékeny, gyengéd’) idézet egyenesen visszautal az ellentétes szó példáira: „mitül leszen esmeg kemény szíve hozzám lágy?” íme, a szótár egyetlen lapján így tárulhat föl nagy lírikusunk alkotó fantáziájának világa s egyben nyelvi eszközeinek bősége. Érdemes egy kevésbé közismert szép szerelmes vers első versszakát megvizsgálni a szótár segítségével a pontos értelmezés érdekében. Az idézet legyen Balassinak abból a verséből, amelyet akkor szerzett, „hogy az őfelesége idegensé- ge miatt az régi szeretőjén kezdett szívében megindulni'’. így szól:
