Irodalmi Szemle, 2005

2005/4 - TANULMÁNY - Beke József: Balassi Bálint szavainak szótáráról

Balassi Bálint szavainak szótáráról

kért, hiszen ott van a szótárban is: Balassinál a becsület-böcsület nem ’tisztesség és erkölcsi megbízhatóság’, hanem: ’megbecsülés’. Ebből pedig a versbeli „bö- csiilletes’ értelme így következik: ’megbecsült, tisztelt’.

Igazán mintaszerűnek kell nevezni a szótár alapos utaló technikáját, amelynek segítségével pl. az igék igekötős származékaira vagy a szóösszetételekre figyelmeztet. Hasonlóképpen kiváló és bőséges statisztikai részt találunk a szótárban. A számítógépnek köszönhetően különféle összeállítású adattár és gyakorisági táblázat szolgál támpontul az esetleges szóstatisztikai elemzésekhez. Segítségükkel lehetőség nyílik arra is, hogy Balassi szókincsét összevethessük más alkotókéval is. Figyelembe véve azt is, hogy a most tárgyalt szótár statisztikái csak a versek és a SZÉP MAGYAR KOMÉDIA szóanyagából készültek, az eddigi írói szótárak alapján számolva kiderül, hogy Petőfi szókincse 23 ezernél is több, Zrínyié 7824, Balassié 4735. Közismert, hogy a szakemberek költőink közül Arany Jánosét tartják legnagyobbnak, de sajnos, egyelőre pontos adatok nincsenek, hiszen csak a TOLDI szóanyagából készült eddig szótár. íróink között e téren feltehetőleg Jókai vezet, akinek szókincsét a már említett JÓKAI-SZÓTÁR utószavában Wacha Imre 40-45 ezerre becsüli.

Igen érdekes eredményekre jutunk viszont, ha megvizsgáljuk az előfordulási gyakoriság adatait. Könnyen belátható: az egyes alkotókra igen jellemző, hogy mely szavakat használják a leggyakrabban. Juhász Gyulára általában legjellemzőbbnek a bús jelzőt tartották, s a JUHÁSZ GYULA-SZÓTÁR igazolta ezt olyan formában, hogy a melléknevek között a nagy és a szép után (saját számításom alapján, mert a szótárban nincsenek statisztikák) harmadik helyen a bús áll. Ez annak a fényében jelent igazán sokat, ha tudjuk, hogy ez a szó Petőfi melléknevei sorában valahol a 10. hely után állhat, ugyanígy sokadik Balassi és Zrínyi nyelvében is.

Úgy érzem, Balassi esetében különösen jellemzőek a nála leggyakrabban előforduló szavak, szinte-szinte kitalálhatok. A főnevek között (mellőzve a személyneveket) ez az első tíz gyakorisági sorrendje: szerelem, szív, lélek, Isten, élet, szem, bú, név, kín, szó. (Ezek közül a szív, az Isten és a szem Petőfinél is az első ötben van, Zrínyinél csak az Isten.) Az igék között (a létigéket mellőzve) így alakul a sorrend: lát, tud, ad, mond, szeret, kell, akar, szól, él, hagy. (Petőfinél szinte ugyanezek szerepelnek: mond, lát, tud, szól, kell, sőt Zrínyinél is.) Ugyancsak az elvárható módon alakul Balassinál a melléknevek élcsapata is: szép, nagy, jó, édes, szerelmes, szegény, kegyes, igaz, szerető, víg. (Petőfi esetében a jó, nagy, szép után a kedves, és a magyar következik, míg Zrínyinél az elsők közé kerül a vitéz is.) Természetes, hogy Balassinál a névmások élén ezt a kettőt találjuk: én, és te, de az is, hogy a személynevek „győztese”: Júlia.

Balassi szókincsében az idegen szavak közül a latin szavak állnak az élen 3,2%-kal, (ami nem sok, Zrínyinél ennek kétszerese fordul elő, persze ott a próza és a levelek szavai is benne vannak). Balassinál még lengyel, török, német, horvát, román, olasz, görög és spanyol szavakat is találhatunk.