Irodalmi Szemle, 2005
2005/4 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Kulcsár Ferenc: Négykezes Attilával, Szerelmes istenem, Én ámulok, hogy elmúlok (versek)
Száz éve született József Attila s eltűnök tán hirtelen, sebzett, vérző állat: csonttá tisztult fiú, tengerző szép bánat. 5 (Már hetek óta, Attila- ezt el kell, hogy mondjam -, fulladok, vad láztól rángok... Mint boldog gyümölcsfa, virágozni vágyok, és vérben a szemem... Egy Duna-parti albérletben sírva esedezem: hol vagytok, szárnyaim, gyönyörű hajnalok, miért nem nyíltok rám, szép égi ablakok!? De ellenkezem és lejárok zokogni a hüs, vén és bölcs Dunához, meggyógyulok, könnyem sója véremet elissza, s nem fürdőm többé gyalázatos gondban, Attila, ezt el kellett, hogy mondjam.) Mellékdal Szeretem verseid: megvallhatatlanul. Mint gyermek, aki áldott ábécét tanul, és zsongja imaként az át, a bét, a cét, istenére vetve örök tekintetét. Szeretem verseid, az ismeretlen istent. Igent mondok, igen. És semmit, és jaj, mindent. Úgy vagyok, Attila, miként te is, árva: aki dudás, dudás — dal a keresztfája. Aki dudás, mind-mind az Úr poklát járja, sodorja az egek habos óceánja, éneket kovácsol, menykő az ebédje, terelgeti nyáját mérget termő rétre.
