Irodalmi Szemle, 2005
2005/4 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Kulcsár Ferenc: Négykezes Attilával, Szerelmes istenem, Én ámulok, hogy elmúlok (versek)
Kulcsár Ferenc versei Vagy ha nem, az Isten ragadja magához: „Ne zúgj, fiam, ne ölj! Ölelkezz, ne átkozz! Járjad szent titkaim végtelen pusztáit! Köpd ki, aki langyos! Kacagd, aki ámít!” (1969) Szerelmes istenem József Attila utolsó mellékdala Az Úristen engem bévitt ő kedvébe, ültetett lovának aranyos nyergébe. Száguldj, jó táltosom, meg se állj sosem is, mennydörgések között röpíts, röpíts, röpíts. Duna, Tisza táján honol édes hazám, benne ringatózom varjak közt, tél haván. Tél haván, holtak közt, sikongó síneken vígy engem világgá, szerelmes nemzetem. Szerelmes istenem, engedd, mennybe lássak, cédrusfából neked trónust farigcsáljak. Én ámulok, hogy elmúlok Esszévers Én ámulok, hogy elmúlok. Sokáig úgy gondoltam, hogy József Attila e négy szava nem több - és persze nem is kevesebb -, mint tündéri szójáték, egy elhulló és elvesző
