Irodalmi Szemle, 2005

2005/3 - TANULMÁNY - Cseh Gizella: Adalékok a magyar népszínmű XIX. századi művelődéstörténetéhez (tanulmány)

Adalékok a magyar népszínmű XIX. századi művelődéstörténetéhez

érvényűvé (például az Abonyi képviselte népdráma rovására) az idill; ő volt a követendő példa - említett darabja határozta meg a népszínművek szerkezeti, hangulati jellegét, felépítését, kidolgozását évtizedekre terjedően; ugyanakkor ő volt a félresiklást, az útvesztést, a hanyatlást meghatározó tényező is. Tóth Ede által a népszínmű belső világa átcsúszott egy transzcendens valóságba, ahová a realitás már nem tudott beférkőzni. Egy idő után fejlődési lehetőségei beszűkültek (az etnográfiai, történeti elemek nem jelentettek mindebből kiutat), ez pedig elvezetett a kihaláshoz. Lehetséges egy ilyesféle megközelítése is Tóth Ede személyiségének, munkásságának, jelentőségének és hatásának.

Darabjai közül az első az utánozhatatlan A falu rossza (1875). Göndör Sándor (minden duhaj legény őse) szerelme Bátki Tercsi, Feledi Gáspár bíró fogadott lánya. Tercsi azonban kézfogóra készül - Lajossal, Feledi fiával. Sándor bánatában elkeseredett, kocsmázó „falurosszává” lesz. Az eljegyzés estéjén rálő Tercsire, utána önmaga felé fordítja a fegyvert, de lefogják. Egy esztendő telik el. Tercsi azóta már Lajos felesége. Sándor most szabadult a börtönből, és a kocsmában mulat a cigányokkal. Éjszaka van, két óra tájban. A kocsma ablaka alatt női árnyak jelennek meg. Először Boriska, a bíró lánya, aki már régóta szerelmes Sándorba, majd Tercsi, aki férjét keresi a kocsmában. Gonosz Pista bakter (a darab főkomikusa) mindkettőt lefüleli. Végül megjelenik Finum Rózsi, a darab szépasszonya is, aki ugyancsak nótázva akarja kicsalni Sándort az utcára - és ebből megint csak botrány lesz. A hangoskodásra előbukkan Feledi bíró, gazembernek nevezi Sándort, végül a csendbiztossal elviteti. Közben Gonosz Pista tolvajlás gyanújába keveredik; hogy mentse, ami menthető, beárulja Boriskát az apjának, Tercsit meg a férjének: éjijei két órakor látta a két fiatal nőt az utcán. Kitör a botrány. Feledi kiátkozza lányát, Lajos szörnyülködik. Boriska elbujdosik, apja hiába keresteti. Sándor elhatározza, hogy elhagyja szülőhelyét. Találkozik Boriskával, és a lány szentimentális vallomásban tudatja vele szerelmét. A legény visszautasítja, majd hazaküldi. Erre a lány a folyóba ugrik, Sándor meg utána. Odahaza ezalatt Tercsi és Lajos már kibékültek. Gonosz bakter a folyóparton rálelt Boris kendőjére: a faluban rémüldöznek, hogy a leány talán már nem él. A bíró már a temetésen elmélkedik, amikor megjelenik Göndör Sándor és a megmentett leány. A bíró először pénzzel akarja jutalmazni lánya megmentését, majd (miközben kiderül, hogy a leányzó szerelmes a legénybe, az meg hirtelen viszontszereti) áldását adja a fiatal párra.

A drámatörténet alaposan elemezte már a darab szerkezeti és lélektani hiányosságait: az első felvonás az igazi dráma25, a másodikban már egy teljesen új cselekmény kezdődik, a megoldás erőszakolt26, a darab igazi problémája az osztály- kérdés hiánya27, szerkezete illogikus28, a stilizáltság szerzőnk általi használata tudatos29. A cselekmény érezhetően megtörik: Göndör Sándor Boriska iránt feltámadó új szerelme egyenesen nevetségessé teszi az előző felvonások történéseit, ugyanakkor már nagyon messze vagyunk az iránydráma-típusú daraboktól. Maradt a közönség igényeire apelláló idill. Ehhez statisztált Tóth Ede és kora. A szerző va-