Irodalmi Szemle, 2005

2005/3 - NYELV ÉS ÉLET - Jakab István: „Eretnek” gondolatok a megújított Magyar értelmező kéziszótár lapozgatása közben

„Eretnek” gondolatok a megújított Magyar értelmező kéziszótár lapozgatása közben

zet- amely ’a mezőgazdasági termelőszövetkezet’ jelentésű roľnícke družstvo kifejezés tükörszava (Magyarországon boltfajtát jelölt); a szakosító iskola - ilyen intézmény/név/ nincs Magyarországon; nálunk a gimnáziumot végzettek részére középfokú szakképzettséget adó nadstavbová škola nevű intézmény általunk megalkotott magyar neve a tükörfordítással létrejött felépítményi iskola helyett. Újításnak számít, hogy a címszók mellett körben elhelyezett kategóriajelző számjegyek (pikto- gramok) utalnak a szavak gyakoriságára.

A szótár 2., átdolgozott kiadásának főszerkesztője Pusztai Ferenc. A mű 2003-ban jelent meg. A gyakorlat (használat) során állapíthatjuk meg igazán, milyen segédeszközül fog szolgálni anyanyelvűnk használatában.

Szándékosan írásom végére hagytam, amit a szerzők általában cikkük elején szoktak megtenni: a cím megmagyarázását, főképpen ami benne az „eretnek” gondolatok kifejezést illeti. Az eretnek szót azért tettem idézőjelbe, mert azt hiszem, azok között, akik valamennyire is ismerik nyelvművelő elveimet és munkáimat, lesznek olyanok, akik a cikk olvasása során arra fognak gyanakodni, feladtam vagy megváltoztattam eddig következetesen követett elveimet, céljaimat. Remélem azonban, az írás végére érve meggyőződtek arról: nem adtam fel. Az itt kifejtett gondolatok eretneksége csak látszólagos. Nem az én elveim változtak meg, hanem a társadalmi valóság bizonyul keményebbnek és ellenállóbbnak a feltételezettnél, s munkamódszerünknek bizonyos fokú változtatására kényszerít bennünket. Nem elég csak egyre gyérebben megjelenő cikkekkel, esetleg előadásokkal küzdeni anyanyelvűnkért, a gondolatnak és kifejezőeszközének tisztaságáért — bár ezeket a munkaformákat sem kívánjuk feladni -, hanem más módszerek igénybevételének is szükségét látom. S tekintettel a cikkben ismertetett nyelvi anyagnak (a kontaktusjelenségeknek) mikrotársadalmunkban való meggyökerezésére - a többségi nyelv nem szűnő hatása következtében nyelvi jelenséggé válására - fel kell használnunk más, talán hatékonyabb lehetőségeket is - mint pl. a szótározás és az oktatás -, hogy legalább standard nyelvváltozatunkat megóvjuk ezektől az elemektől. {Magyar értelmező kéziszótár, Akadémia Kiadó Bp., 2003)