Irodalmi Szemle, 2005
2005/3 - TANULMÁNY - Cseh Gizella: Adalékok a magyar népszínmű XIX. századi művelődéstörténetéhez (tanulmány)
TANULMÁNY CSEH GIZELLA Adalékok a magyar népszínmű XIX. századi művelődéstörténetéhez „ Valótlan műfaj, és szépségei jórészt valótlanságából fakadnak. ” (Hevesi Sándor)' 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK Ha a XXI. század elején egy kortársunk előtt kiejtenénk ezt a szót: népszínmű, valószínűleg zavarba jönne, sőt: tanácstalan lenne. Hősünk lelki szemei előtt- a legjobb esetben - felsejlene egy színpad, egy csinos menyecske (talán éppen Blaha Lujza), esetleg egy duhaj legény ábrázata (lehet, hogy már hallott Tamássy Józsefről), vagy egy örökké víg, csak daloló-táncoló, pántlikás faluközösség ködbe vesző képe. Hősünknek talán rémlene egy hajdani népszínmű-előadás megsárgult fotográfiája a dédnagyanya albumában, A falu rossza vagy A sárga csikó címe, esetleg a Nyisd ki, babám, az ajtót vagy a Zöldre van a rácsos kapu festve egy- egy foszlánya. A XXI. század valóságára népszínműveink ismerete azonban már nem jellemző. A mai közvélemény keveset tud arról a műfajról, amelyik a múlt század végén még hatalmas sikereket aratott, amelyet a magyar közművelődés történetében egyszerre minősítettek „áldottnak és átkozottnak”, és amelyről száztíz-százhúsz esztendővel ezelőtt még csak nem is feltételezték, hogy valaha is kihal. írásom létrejöttét is mindenekelőtt a negatív megítélés és a hatalmas méretű információhiány kiküszöbölése motiválta. Szemeim előtt egy cél lebegett: ennek a mai közvéleménytől távol eső fogalomnak, majd nyomában magának a műfajnak újbóli köztudatba juttatása és előítéletek néküli megvilágítása. Mindezt azon cél érdekében tettem, hogy az eddigi eleve pejoratív megítélés hamarosan felcserélődhessék egy elfogulatlan szemléletmóddal és értékeléssel, hogy a népszínmű megkaphassa az őt megillető valódi helyet a művelődéstörténetben. Ugyanakkor - mint látni fogjuk egy olyan műfajról van szó, amely a ze- nés-táncos népszórakoztatás egyik változata. Eredete szerint a bécsi színpadokról származott át hozzánk, majd kiegészülve a romantika vonásaival, valamint a helyi hagyományokkal, adottságokkal, szereplőkkel, fokozatosan új formát öltött, és bekerült a XlX.századi közéletbe. Itt pedig gyorsan teret hódított: előbb aktuális, majd népszerű műfajjá lett, ezt követően pedig a társadalmi légkör változásának megfelelően rugalmas módon alakult át.
