Irodalmi Szemle, 2005

2005/3 - NYELV ÉS ÉLET - Jakab István: „Eretnek” gondolatok a megújított Magyar értelmező kéziszótár lapozgatása közben

Jakab István is felvetették már ezt a javaslatot, de talán a hevenyészett megfogalmazás miatt eb­ből azt a következtetést lehetett levonni: tanítsák ezeket a jelenségeket, hogy hasz­nálhassák őket a tanulók. Persze a használatukat senki sem tiltja, hiszen a standar­dot nem uraló személyek nálunk általában a kontaktusjelenségekkel „megtűzdelt” nyelvjárási nyelvváltozatot használják. Ha ugyanis arra gondolunk, a nyelvjárási elemek használata tekintetében sem azt tartjuk ideálisnak, hogy „leszoktassuk” az embereket (tanulókat) a nyelvjárási elemek használatáról a standard változat taní­tásakor, hanem inkább annak a képességnek a kialakítását, hogy könnyedén át tud­janak váltani egyik változatról a másikra, akkor ez elfogadható a kontaktusjelensé­gekre vonatkozólag is. Csakhogy az ilyen képesség kialakításához már nagyfokú nyelvismeretre és gyakorlatra van szükség. Ismerve iskoláink helyzetét (tantervi problémáit) és pedagógusaink (nem csak magyar szakosokról van szó) nyelvi mű­veltségét, én nem vagyok ennyire maximalista. Nagyon megelégednék azzal is, ha a tanulók legalább annyira megismerkednének a kontaktusjelenségekkel, hogy a standardban elkerülhessék őket (vagy közülük a legkirívóbbakat). Jelenleg - saj­nos - még ott tartunk, hogy csak a nyelvművelés hadakozik - az is egyre gyengéb­ben és a mind kevesebb közlési lehetőség miatt egyre ritkábban - a standard fej­lesztéséért és tisztaságáért, de még íróink, újságíróink, politikai szónokaink, sőt tu­dósaink beszélt és írott szövegeiben is megtalálhatók bizonyos kontaktusjelensé­gek. Mert ezek között nemcsak olyan, ma már kirívóak vannak, mint pl. a záujmo­vý krúžok vélt megfelelőjeként a múltban még a kétnyelvű iskolai bizonyítványo­kon is előforduló érdekkör a szakkör helyett (néhány héttel ezelőtt még pedagógi­ai kutatóintézeti dolgozó cikkében is találkoztam vele napilapunkban), hanem o- lyan „finomak” is, mint pl. a szirup ilyen összetett szóban: málnaszirup (málna­szörp értelemben). A hiánypótló szükséges elemeket, mint pl. a szakosító iskola, vagy a ránk erőltetett, de már stabilizálódott intézményneveket (alapiskola),illetve a hivatalok­nak, minisztériumoknak Magyarországon is, itt is változó és egymástól fogalmilag is különböző nevét (már csak a biztos magyar minta hiánya miatt is) továbbra is el­fogadhatónak tarthatjuk saját szóalkotásban, illetve tükörfordításban. A szótárban 104 önálló szlovákiai magyar szócikk és 125 magyar címszó melletti kölcsönjelentés kapott helyet Lanstyák István közreműködésével, de ösz- szesen 249 szlovákiai lexéma (szó és állandósult szókapcsolat) szerepel benne va­lamilyen formában. (Mint említettük, jóval kevesebb került bele az erdélyi és a kár­pátaljai anyagból.) A szavak, jelentések stílusértékének jelölésére a biz (bizalmas) minősítésen kívül a pongv. haszn. (pongyola használatú) tájékoztató jelentést is al­kalmazták (pl. a bufet, csinzsák stb. kölcsönszók mellett). Nem kaptak stílusminő­sítést csak szlovákiai magyar eredetükre való utalást azok a szavak, amelyeket a hi­vatalos szlovák intézménynevek megfelelőiként használunk. Ilyen pl. az alapisko­la. amelynek megfelelője az általános iskola ugyan, de a csehszlovákiai hatóságok ragaszkodtak a základná škola kifejezés tükörfordításához; a földműves-szövetke­

Next

/
Thumbnails
Contents