Irodalmi Szemle, 2005
2005/3 - NYELV ÉS ÉLET - Jakab István: „Eretnek” gondolatok a megújított Magyar értelmező kéziszótár lapozgatása közben
Jakab István is felvetették már ezt a javaslatot, de talán a hevenyészett megfogalmazás miatt ebből azt a következtetést lehetett levonni: tanítsák ezeket a jelenségeket, hogy használhassák őket a tanulók. Persze a használatukat senki sem tiltja, hiszen a standardot nem uraló személyek nálunk általában a kontaktusjelenségekkel „megtűzdelt” nyelvjárási nyelvváltozatot használják. Ha ugyanis arra gondolunk, a nyelvjárási elemek használata tekintetében sem azt tartjuk ideálisnak, hogy „leszoktassuk” az embereket (tanulókat) a nyelvjárási elemek használatáról a standard változat tanításakor, hanem inkább annak a képességnek a kialakítását, hogy könnyedén át tudjanak váltani egyik változatról a másikra, akkor ez elfogadható a kontaktusjelenségekre vonatkozólag is. Csakhogy az ilyen képesség kialakításához már nagyfokú nyelvismeretre és gyakorlatra van szükség. Ismerve iskoláink helyzetét (tantervi problémáit) és pedagógusaink (nem csak magyar szakosokról van szó) nyelvi műveltségét, én nem vagyok ennyire maximalista. Nagyon megelégednék azzal is, ha a tanulók legalább annyira megismerkednének a kontaktusjelenségekkel, hogy a standardban elkerülhessék őket (vagy közülük a legkirívóbbakat). Jelenleg - sajnos - még ott tartunk, hogy csak a nyelvművelés hadakozik - az is egyre gyengébben és a mind kevesebb közlési lehetőség miatt egyre ritkábban - a standard fejlesztéséért és tisztaságáért, de még íróink, újságíróink, politikai szónokaink, sőt tudósaink beszélt és írott szövegeiben is megtalálhatók bizonyos kontaktusjelenségek. Mert ezek között nemcsak olyan, ma már kirívóak vannak, mint pl. a záujmový krúžok vélt megfelelőjeként a múltban még a kétnyelvű iskolai bizonyítványokon is előforduló érdekkör a szakkör helyett (néhány héttel ezelőtt még pedagógiai kutatóintézeti dolgozó cikkében is találkoztam vele napilapunkban), hanem o- lyan „finomak” is, mint pl. a szirup ilyen összetett szóban: málnaszirup (málnaszörp értelemben). A hiánypótló szükséges elemeket, mint pl. a szakosító iskola, vagy a ránk erőltetett, de már stabilizálódott intézményneveket (alapiskola),illetve a hivataloknak, minisztériumoknak Magyarországon is, itt is változó és egymástól fogalmilag is különböző nevét (már csak a biztos magyar minta hiánya miatt is) továbbra is elfogadhatónak tarthatjuk saját szóalkotásban, illetve tükörfordításban. A szótárban 104 önálló szlovákiai magyar szócikk és 125 magyar címszó melletti kölcsönjelentés kapott helyet Lanstyák István közreműködésével, de ösz- szesen 249 szlovákiai lexéma (szó és állandósult szókapcsolat) szerepel benne valamilyen formában. (Mint említettük, jóval kevesebb került bele az erdélyi és a kárpátaljai anyagból.) A szavak, jelentések stílusértékének jelölésére a biz (bizalmas) minősítésen kívül a pongv. haszn. (pongyola használatú) tájékoztató jelentést is alkalmazták (pl. a bufet, csinzsák stb. kölcsönszók mellett). Nem kaptak stílusminősítést csak szlovákiai magyar eredetükre való utalást azok a szavak, amelyeket a hivatalos szlovák intézménynevek megfelelőiként használunk. Ilyen pl. az alapiskola. amelynek megfelelője az általános iskola ugyan, de a csehszlovákiai hatóságok ragaszkodtak a základná škola kifejezés tükörfordításához; a földműves-szövetke