Irodalmi Szemle, 2005
2005/3 - NYELV ÉS ÉLET - Jakab István: „Eretnek” gondolatok a megújított Magyar értelmező kéziszótár lapozgatása közben
Jakab István idegen (esetünkben szlovákból kölcsönzött) jelenségek, amelyek eredeti magyar szavakhoz kapcsolódnak. Persze ezt a nyelvváltozatot nem tekinthetjük társadalmi szempontból követendőnek, de sok-sok magyar embernek - a körülmények kényszerítő hatása miatt - az anyanyelve lett. Ezek az emberek is talán joggal hiszik azt, hogy amikor ezt a nyelvváltozatot használják: magyarul beszélnek. Ha nyelvi változatukat kitagadnánk a magyar nyelvi változatok közül, őket is kitagadnánk - i- gazságtalanul - a magyarok közül. Tudomásul kell vennünk, hogy Trianon következményei nyelvi tekintetben is sokkal súlyosabbak, mintsem hogy azt néhány lelkes nyelvművelő fel tudná számolni. Az ellen tehát, hogy ezek az elemek belekerülnek a magyar nyelv értelmező szótárába, nem emelhetünk kifogást. Egy ilyen szótár még a sokszor emlegetett „helyes-helytelen használat” kérdésében sem adhat kizárólagos tanácsot. Nem véletlen, hogy bizonyos szavak, illetve jelentések megcsillagozásától is eltekintettek az új szótár szerkesztői. Ezek a csillagok a régebbi kiadásokban a használat kerülésére figyelmeztették az érdeklődőket. (Tiltásról nem volt szó azelőtt sem.) Egyébként a szavak, jelentések helyes vagy helytelen voltáról, használatáról beszélni is tájékozatlanság ma már: minden nyelvi elem helyes lehet a maga helyén, a saját szerepében, környezetében. Gondoljunk csak arra, hogy még a helytelenül szerkesztett vagy a csak alakilag magyar, de idegen jelentést hordozó szavaknak is megvan a maguk stilisztikai értéke, környezetfestő szerepe pl. irodalmi művekben! Nem kell hát bosszankodnunk amiatt, hogy ezek a nyelvi elemek egy szubstandard magyar nyelvváltozatba sorolhatóságuk miatt belekerültek az értelmező szótárba. Elszomorító dolog talán, hogy a magyar nyelv fejlődésében ilyen szempontokkal is számolnunk kell, de erről nem mi tehetünk. S ha már ezen nem változtathatunk, akkor még hasznunkra is lehet ez a szótár. Hogy miért? Ezzel a szótárral ugyanis létrejött egy olyan forrásmunka, amelyben - noha nem teljes számban - megtalálhatók ezek az elemek. Az én egykori nyelvművelő munkáim számos ilyen esettel szolgáltak az olvasóknak, de kis példányszámuk miatt kevés emberhez jutottak el, s ma már nem kaphatók. Ez a szótár viszont remélhetőleg sok személy polcára odakerül, s bizonyára további kiadások is követik majd. Eddig - sajnos - sok felvidéki magyar alig szerzett tudomást ezeknek az úgynevezett kontaktusjelenségeknek a létezéséről, különösen a fiatalok közül, hiszen már a lapokból is kiszorultak azok a nyelvművelő cikkek, amelyekből tájékozódhattak volna a mibenlétükről. A legtöbbjükről - különösen azokról a formailag magyar emelekről, amelyekhez ma is sokan kapcsolnak tájékozatlanságból szlovák jelentést - nem is gondolják, hogy e- zek közé tartoznak; hibátlan magyar elemeknek gondolják őket. Ha most esetleg kétségük támad valamelyikkel kapcsolatban, s fellapozzák a szótárt, legalább a jelzés rádöbbenti őket, milyen elemről van szó. S ha akarják, elkerülik, ha nem, akkor felhasználják. Persze ez a kérdés is eléggé vitatható, sőt vitatott is. A szótár szerkesztői ugyanis nem ajánlják ugyan pl. a szlovákban használatos és a szlovákiai magyar-
