Irodalmi Szemle, 2005
2005/3 - Köbölkúti Varga József: Ötven évvel a nyelvújítás előtt... (Az Emberi okosság avagy mesterség - erkölcsi értekezés 1764-ből)
Ötven évvel a nyelvújítás előtt. dekből szőtt barátság nem lehet tartós, ugyanúgy, miként az ajándékkal szerzett barátság sem... Nagyon meg kell választani az igaz barátot, nehogy az összezördülés után megszűnjenek a titkok is... Cicero szerint ugyanis nem az a barátság, midőn az egyik nem akarja hallani az igazat, a másik pedig hazugságra kész... A parainézis úgyancsak bírálja a kevélységet is, amelyet a gonoszság kezdetének titulál; értekezik továbbá a mértékletességről és a józanságról, és nem kis szigorúsággal boncolgatja a házasságot is... Idézzünk néhány gondolatot ez utóbbi tárgykörből: „Nem akarnám azt javasolni, hogy az asszonyt szépségéért jegyezd el magadnak, mert a szépség hasonló a nyári gyümölcshöz, mely könnyen rothad, és sokáig nem tart.” A házasságnak, természetszerűleg, az egyenlőség elvén kellene alapulnia. Ha a férfi ugyanis gazdagabb nőt vesz el, mint saját maga, inkább rabja, semmint férje feleségének, hiszen „a bizonytalan szeretetnek nincsen vége”. „Boldog akarsz lenni? Soha egy feleségnél többet ágyadba ne végy: egy jó barát kebeledben, egy hit légyen szívedben!” Az Emberi okosság... a régi és az új történelemformáló események ütközőpontjának határmezsgyéjén egyensúlyoz. Tudvalévőén lassanként visszaszorul a klérus hatalma, szabadelvű gondolatok kapnak lábra, eszmei és ízlésirányok csapnak össze: s mindez a törekvés már a XVIII. század közepétől kezdődően folyamatosan érezteti hatását. Nem múlik el tehát ez a többszólamúság ebben a kimondottan erkölcsi tulajdonságokat magyarázó, elemző és példákkal, példabeszédekkel, történelmi-filozófiai ismeretekkel teletűzdelt traktátumban sem, mintha legalábbis a barokk kor egyház- és vallásközpontú magatartása fokozatosan felhígulna vagy némiképp visszavonulna... Bár a parainézis a második fejezetben u- gyan az isteni tiszteletről beszél, de mégsem az elviség szigorú talaján, hanem úgy, mintha Istenről beszélve akárha mindennapi protagonistával, emberalakkal azonosulnánk. Többek között hirdeti azt is, hogy nem kell senkit nagyra becsülni (menynyire igaz ez korunkban a személyi kultusz bárminémű válfajára is vonatkoztatva), csak hajósága Istentől való, vagyis: pozitív emberi tulajdonságokkal felruházott. Két tételben azonban ennek a résznek bibliai keretei nyilvánvalóak: „Úgy élj tehát az emberekkel, hogy az Isten mindeneket lát! És úgy szólj az Istennel, mintha az emberek hallanák!” A másik tétel pedig a következő: „Fontold meg az életnek rövidségét, az ítéletnek bizonyos voltát, a jóknak nagy jutalmát és a gonoszságnak kemény büntetését, és erre nézve mindennap estvélykor békélj meg az Istennel penitencia által! És így halálod előtt csak egy napra lészen szükséged, hogy megtérj!” HANGTANI, SZÓTANI ÉS MONDATTANI ELTÉRÉSEK A szövegtani vizsgálatok azt mutatják, hogy a XVIII. század közepére kialakult nyelvváltozat lényegében kész hangtani, szótani (szókészlettani) és mon
