Irodalmi Szemle, 2005
2005/2 - MARGÓ - Kocsis Aranka: Győr vármegye kéziratos térképei
92 MARGÓ gával) gyönyörködtetik az olvasót - köszönhetően a mai nyomdatechnika lehetőségeinek is, amelyek révén a mára legtöbbször megfakult eredeti mappák e másolatai újra élénk színekben, olvasható föliratokkal pompáznak a kötetben. Eredetileg legtöbbször birtokösszeírások, határviták, határhasználati módok kijelölése, elkülönülések, karaszteri felmérések, tagosítások alkalmával készültek. Céljuknak megfelelően olykor igen részletesen ábrázolják a terület térszíni viszonyait, vízhálózatát vagy útvonalait, a határbeli építményeket, facsoportokat, a birtok határát jelző magányos fákat, kutakat, a beltelken a középületeket, az egyes portákat a rajtuk álló építményekkel. E sokféle célt szolgáló ábrázolásmódjaik révén váltak később, eredeti pályájuk befutása után, több tudományterület - mint a településtörténet, a néprajz, az agrártörténet, a botanika, a nyelvészet, avagy akár a legújabban felfedezett s már értékes eredményeket felmutató történeti ökológia fontos forrásaivá. A Győri Levéltár vállalkozásának jelentősége éppen ebben rejlik. Kiadásukkal oly módon teszi széles közönség számára hozzáférhetővé e térképeket, hogy közben - a nyomdai kivitelezés és a kísérő tudományos apparátus révén - forrásértéküket is megőrzik a szűkebb szakkutatások számára. A térképek gyűjteményét leírásuk és egy bevezető tanulmányokból álló egység előzi meg a könyvben. A térképleírások mintegy' muzeológiai vagy könyvtári, levéltári leírókartonok kilenc pontba szedve tartalmazzák a legfontosabb adatokat az e- gyes térképekről és közlik a térképen található összes feliratot, szöveget. A kilenc pont alpontjaival együtt megadja a térkép levéltári jelzetét, méretét, anyagát, színezését, nyelvét, méretarányait, leírja a díszítettségét, állapotát, meghatározza a típusát (úrbéri, település-, város-, határelkülönözési, hajózási térkép stb.), megadja a címét, készítője nevét, készítése évét, felsorolja a rajta található útvonalakat, épületábrázolásokat, a hely-, hegy- és vízrajzi neveket, utcaneveket, dűlőneveket stb. -, közli az összes fő- és mellékszöveget eredeti nyelven és eredeti helyesírással. E gazdag, teljességre és pontosságra törekvő apparátus szemlézése közben már csak azt sajnálja az elkényeztetett olvasó, hogy e nagy vállalkozás belső szakmai indítékairól, a közölt térképek válogatásának, a gyűjtemény összeállításának szempontjairól, avagy akár az eredeti térképek fellelhetősége felől semmi közelebbit nem tud meg a kötetből. (Az eredeti térképek gyűjteményi helyére vonatkozóan egyedül a levéltári jelzetek tájékoztatnak, amelyeket a térképleírások első pontjai tartalmaznak, és a térképek alatt is megtalálhatók. E jelzeteket is föloldó rövidítések jegyzékéből következtetheti ki a kíváncsi olvasó, hogy a kötetbe került térképek a megye három gyűjteményéből valók.) A térképek leírásának módjáról és szempontjairól ugyancsak szívesen olvasnánk esetleg valamivel többet, mint a leírás pontjainak feloldását adó (szójjegyzék. S végül a kötet használatát segítő eligazító útmutató elmaradása is némi hiányérzetet kelt. A szerkesztői előszó, a Lectori salutem! e tekintetben a tartalomjegyzékhez irányítja az olvasót, amit azonban több szempontból sem tarthatunk szerencsés ajánlatnak. A térképgyűjtemény s így a hozzá tartozó térkép le írások fejezete is az egykori, 19. századi járások sze-
