Irodalmi Szemle, 2005

2005/2 - MARGÓ - Kocsis Aranka: Győr vármegye kéziratos térképei

91

Győr vármegye kéziratos térképei

(Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken.

Szerkesztette Néma Sándor.

Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr, 2003)

Nagyon szép könyvet jelentetett meg 2003 őszén a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára. Nem is egyszerűen könyv ez, hanem album, 18-19. századi térképek albuma. A kiadvány a könyvek szokásos álló formátumától eltérően széles alakú, külső megjelenésében is némely nagy, 19. századi országleíró albumra, kép- és térképgyűjteményre emlékeztet. Igaz, a hagyománytisztelet mellett valószínűleg a célszerűség is ezt a széles alakot kívánta meg a tervezőktől, ebben tűntek leginkább elhelyezhetőnek a különböző méretű térképek és térképrészietek. A kiadvány műszaki, nyomdai kivitelezése, a mai technikai lehetőségek felhasználásával, kiváló minőségben készült, a címnegyed támogatókat felsoroló listájának bizonysága szerint egy egész város, Győr a szakterületen legjobb erőinek összefogásával.

A kötet közel száz színes kéziratos térképet tartalmaz - az eredetik kisebbített másolatát - az egykori Győr vármegye 18-19. századi településeiről. Az eredeti térképek a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának, a Győri Egyház- megyei Levéltár és a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltárának gyűjteményeiben találhatók. A válogatásba bekerültek legtöbbje községtérkép a település, a bel- és külterületek egészéről vagy határtérkép a település teljes határáról, esetleg egy részéről (legelőről, gyöpről, pusztáról). Ezek mellett található a kötetben néhány bel- telektérkép (Győr városáról 1793-ból és a 19. század közepéről, Ásvány [1880], Kóny [1867], Ravazd [1844], Szentiván [1845] beltelkeiről) és uradalomról, egyházi birtokról készült felmérés (a hédervári és rárói uradalom térképe 1815-ból; a szentmártoni uradalom Szentmárton környéki birtokainak térképe 1818-ból, a Szentmártoni Főapátság Győr megyei uradalmának áttekintő térképe 1821-ből). Egy térképet közöl a gyűjtemény Győr és Moson megyéről is 1786-ból. S végül van benne egy, a Rába Győr megyei folyását (1838) s egy, talán az egyik legérdekesebb, a Duna véneki szakaszán kikötött hajómalmokat és üres malomhelyeket ábrázoló rajzolat az 1832-es évből.

E térképek - amint Filep Antal bevezető tanulmányában többször is hangsúlyozza, a magyarországi műszaki gondolkodás, a mérnöki munka és tudás fontos és értékes emlékei - a mai szemlélő számára legelőször is vizuális élményt nyújtanak. Arányos, szép megkomponáltságukkal, részleteik finomságával, olykor bájos naivitásával (különösen a térképeket díszítő járulékos rajzok, ábrák megformáltsá-