Irodalmi Szemle, 2005

2005/2 - Pereszlényi Sándor: A száműzött (elbeszélés)

A száműzött 53 esetleges újabb kudarcot elkerülendő a beosztottjaid közül azokat, akikről bebizo­nyosodik, hogy sem meggyőzni, sem megfélemlíteni nem lehet, és még az akasz­tófa árnyékában sem lennének hajlandók ellened szavazni, egy nappal a gyűlés e- lőtt különböző feladatokkal szolgálati útra küldik. Mellesleg a soron kívüli beuta­lót azért kaptad, hogy jelenléteddel ne gyakorolhass befolyást a beosztottjaidra, mert a politikai osztály és a vizsgálóbizottság egyhangú álláspontja szerint ez ko­molyan akadályozhatná terveik megvalósítását.- Ez igen! Ez már döfi! Ha a párt vélt érdeke úgy kívánja, még a revizionis­tákat is megjutalmazzuk! Találékonyabbak, mint hittem - ismerte el a férfi.- Biztosítlak, hogy a módosított javaslat elnyeri a szükséges támogatást - folytatta az asszony. A taggyűlés úgy jóváhagyja mint a pinty. Ne kergess tehát hiú ábrándokat. Egyébként nem árt, ha tudod, hogy a beosztottaid közül ötöt kirúgnak a pártból, s ennek következtében a hadseregből is, további tizenkettő pedig külön­böző megrovásban vagy büntetésben részesül. Az utóbbiak között a kitüntető első helyen te szerepelsz, ami annyit jelent, hogy a legsúlyosabb büntetést a számodra tartalékolják.- Le a kalappal! - mondta a férfi, és kissé meghajolva jobb kezével olyan mozdulatot tett, mintha nem létező kalapját tiszteletteljes köszöntésre emelné.- Még valamit - folytatta az asszony, figyelmen kívül hagyva volt férje te- átrális gesztusát, s hanglejtése jelezte, hogy mondanivalója a végéhez közeledik. - Ne keresd a kapcsolatot sem a nagyfőnökkel, sem Berkessel. Kellemetlen helyzetbe hoznád őket. Az államvédelmiek ellenőrzik a levele­zést és lehallgatják a telefont. Ha tudomást szereznek róla, hogy itt jártam, ami va­lószínű, mondd azt, hogy a közös vagyon elosztásának részleteit kellett megbeszél­nünk. Mit mondjak Berkesnek? - nézett várakozóan a férfira.-Ne aggódjon, azon leszek, hogy ne okozzak neki kellemetlenséget. Köszö­nöm, hogy közbenjár az érdekemben. És neked is, hogy ide fáradtál - mondta hal­kan a férfi. Az asszony tekintete hosszasan megpihent a férfi arcán, szemében részvét, csodálat és szomorúság kusza keveréke tükröződött. A férfihoz lépett, gyöngéden átölelte és a vállára hajtotta a fejét. - Vigyázz magadra és légy okos. Isten veled - suttogta, és kezébe véve útitáskáját gyors léptekkel távozott. Az őrnagy sokáig mozdulatlanul nézett utána, majd jobb híján, hirtelen öt­lettől vezényelve, elindult az üdülő mellett meghúzódó kiskocsmába. III A félig telt kocsma zajos beszélgetéstől visszhangozott. Az ajtótól balra két összetolt asztal mellett húsz év körüli lányok csoportja kacarászott. Az őrnagy sze­me egy pillanatra megakadt az asztal végén ülő csinos lány derékig érő csillogó fe­kete haján. - Legszebb a szabadon széteresztett, hosszú, fekete női haj fehér pár-

Next

/
Thumbnails
Contents