Irodalmi Szemle, 2005
2005/12 - JUBILÁLÓ ÍRÓK - Gál Sándor: Egy küzdelem emlékei (1) (Adalékok a Keleti Napló történetéhez)
Gál Sándor „Az a történelmi régió, amelynek Kassa volt egykor a központja, a magyar írásbeliség, a magyar kultúra egyik bölcsője. Kassán jelentette meg a nagy triász, Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó Dávid a Magyar Museumot, első irodalmi folyóiratunkat, de itt készült az Orpheus is. Itt kapott először színpadot a „percegő tollú fiskális”, Katona József drámája, a Bánk bán. A szomszédból, Szepsiből indult európai útjára Szepsi Csombor Márton az Europica varietas - az első magyar útirajz - szerzője. Innen alig félszáz kilométerre készült el az első teljes Biblia-for- dítás; mint tudjuk Szenczi Molnár Albert segédletével, de csak karnyújtásnyira van ide Széphalom is, anyanyelvűnk megújításának szervező alappontja. A közelebbi időkben - az első Csehszlovák Köztársaság idején - a kassai lapok, a jeles műveket megjelentető Kazinczy Kiadó is Kassán működött, s hát innen indult, ide kötődik Márai és az újabban sokat elmarasztalt Fábry Zoltán. Valahány ennek a tágabb értelemben vett történelmi régiónak a szülötte, munkása. És 1945-ben ennek a történelmi és kulturális gócnak elmetszették minden idegszálát, amely a magyar kulturális örökséghez kötötte. Azóta ennek a tájnak, a- hol több mint 200 ezer magyar él, nem volt, mert nem lehetett olyan magyar nyelvű sajtóorgánuma, amely e régiónak történelmét, irodalmát közéletét, kulturális mozgását méltóan támogathatta, rögzíthette volna. Fél évszázados késést, hátrányt szerettünk volna pótolni - ha egyáltalán ez pótolható! - és kiegyenlíteni, amikor 1990 januárjától lapengedélyt kértünk az akkori KNB-től a Keleti Napló megindítására. Az engedélyt megkaptuk, de azon kívül ebben az országban a Keleti Napló kiadási költségeinek fedezésére egyetlen krajcárt sem kapott a szerkesztőség. A lap szerkesztői és külső munkatársai az első évfolyamot ingyen készítették, s nem kis áldozatok árán. A nyomdaköltséget alapítványi adományokból és a lapeladásból befolyt anyagiakból fedeztük. Másra nem jutott. A szerkesztőség jelenlegi „vagyona” egy írógép. Tavaly, az év elején a Klaus-féle nemzetiségi sajtót támogató anyagiak elosztása idején mi is elkészítettük a Keleti Napló költségvetési tervezetét, s reménykedtünk. Pozsonyban azonban az „illetékesek” lapunkat törölték a támogatottak sorából. Újabb kérvényünkre, amelyet Prágába küldtünk, pozitív választ kaptunk. Ám amikor véleményezésre ismét Pozsonyba küldték lapunk költségvetési tervezetét, a jelenlegi szlovák kormányzat egyik magyar tagja ismét törölte a Keleti Naplót a támogatandók névsorából. Regionálissá fokozta le, s így elestünk a központi támogatás lehetőségétől. Ez egyben azt jelentette, hogy anyagiak hiányában a Keleti Napló kiadását 1991-ben fel kellett függeszteni. Tavaly a József Attila Alapítvány pályázatán elnyert anyagiak tették lehetővé, hogy az idén újraindítsuk a Keleti Naplót, amely csak azért nem országos terjesztésű, mert hiányoznak hozzá az anyagi feltételek!!! A lap olvasótábora azonban így is Ágcsernőtől Losoncig ér, s ötezer példányban fogy el a standokról. Reményeink és szándékaink szerint a Keleti Naplót folyamatosan bővítve, országos terjesztésű lappá szerettük volna felfejleszteni - ezt beadványainkban
