Irodalmi Szemle, 2005
2005/11 - Csehy Zoltán versei (A Hart Crane-kagyló kiemelése, Feljárat a Berryman-tanszékre, Én, Liszti László, A perzsa freskófestő)
Csehy Zoltán versei A Hart Crane-kagyló kiemelése .. .Thermopüleia, Black Prince, Flying Cloud s végig, végig a madártalan tengeren a sótól részeg tengerész nyakláncán barnuló cápafog, így hordod testrészeid, láncon, sóban s a kimart tudat foltjai freudi olajfoltok elismétlik százszor az ember halandó, szörnyeteg neveit végy egy eseményt, legyen jelentéktelen, s ha szóba öntöd, szófajokkal teli, leginkább kuszán, összezavartan, mégis pár perc után hasson úgy, akár a cetlégzőnyílás komor, redőzött bőrön mely igazát köpte láthatatlanul a testen, húson, nyelven túlra Emil OpfTer dán tengerészkapitány ahogy éjjel, levizel a tatról egyenesen az ókorba, valahová, a dionüszoszi misztériumok közepébe vagy a sportcsarnok pederasztái közé, és a sárga, avas húgy szétfröccsenti a transzcendencia tüzét, a két gyürkőző riválist, a semmi hamut és parazsát, a történés teljes fogalmiságát, valahogy úgy alkotni meg, ahogy a repülőgép törzse álmodja légbe szárnyait vagy lemetszett ujjak gondolják tovább a testet, noha a test érdektelenebb, csak a fiziológiára kiterjedő javaslatokkal állhat elő, s nem nőhet túl teremtett nyomorán „Kis gőzmotorral át a Panama-csatornán” Azimut 70, Appomatox és Somme távjai, horgony, kapocs csak annyi van, mint két ér, nem, mint két here közt, s a tapasztóanyag, a cement, a ragasztó, a mellérendelés, nem: a fonál, a köldökzsinór,
