Irodalmi Szemle, 2004

2004/10 - Duba Gyula: Mednyánszky (esszé)

Duba Gyula Mednyánszky Mindig vágytam megismerni művét, elmélyedni a teremtő valóságban, szel­lemi világban, melyet a neve jelent. Vannak alkotók, akiknek az ereje - sejtelmes gyökeret ver bennünk, élni kezd bensőnkben s már nem hagy el. Tudatunk részévé válhat anélkül, hogy mélységét, értékvilágát bizalmasan ismernénk. Mednyánszky- gyakran a fogalom is elég, úgy véljük, tudjuk, mit jelent! S ez részben igaz. Ismere­teinket és tudásunkat nagyrészt a fogalmak szintjén birtokoljuk. Másrészt viszont ön­csalás! Míg tudni véljük a fogalmak jelentését, tartalmi mélységük gyakran ismeret­len marad. Vélt tudásunk aztán hiányos és felületes. A festő neve is így élhetett ben­nem. Hiányos teljességben, közelről sem birtokoltan. Elégedetten, hogy sokat tudok róla, s nem sejtve, hogy igazi mélységét nem ismerem! Lexikális tudásunk számos címszavával így lehetünk. Reménytelen eset? Aligha, mert a vele kapcsolatos nyugta­lanság állandóan bennem munkált s az elégedetlenség is! Ösztönösen vártam, hogy az idő majd megrendezi a vele való termékenyebb találkozást. Mindez azonban va­lahol a mélyben történt bennem, ahol a lehetséges dolgok gomolyognak, a véletlen­re bízva magukat, hogy végül is a felszínre törnek vagy a homályban maradnak. A találkozásra valószínűleg ösztönösen készültem. Amikor a múlt század het­venes éveiben kezembe került az antikváriumban Malonyai Dezső Mednyánszky cí­mű monográfiája, azonnal megvettem. Később Kállai Ernő Mednyánszky című mü­vével találkoztam, ezt is megszereztem. (Érdekes, hogy mindkét szerző fogalomként kezeli a nevét!) Mednyánszky László Naplója (!960-ban kiadva) a kilencvenes é- vek „zsákmánya” lett. De még ez sem minden! Egy pompás képét is utamba sodor­ta a véletlen, azóta naponta szembenézek a komor tekintetű, kalapos legénnyel. Az érdemi találkozás azonban váratott magára. Pedig közben, valamikor a nyolcvanas évek közepén kiállítást is láttam hazai képeiből. Azóta úgy vélem, a bizalmas ta­lálkozásokat az idő érleli, élmények és tapasztalatok, megsejtett mélységek kelle­nek hozzá, hogy létrejöjjön! Nem elég tudni a nagy festőkről, hanem életművüket is látni kell! Megérezni azon vonásaikat, amelyek világlátásban és létérzékelésben rokoníthatnak velük. Nemrégen állt elő ilyen alkalom. Mednyánszky-életmű-kiál- lítás Pozsonyban. A premierje Budapesten volt, közös összeállítás és szervezés ke­retében onnan hozták ide, jelentős része innen Bécsbe megy. Háromszáznál több olajkép, grafikák és akvarellek száz felett, naplók, vázlatok és noteszek, fényképek és írásos dokumentumok. Hatalmas anyag a tágabb régió állami képtáraiból és ma­gángyűjteményeiből. Összefogja mindhárom város történelmi korát és társadalmi

Next

/
Thumbnails
Contents