Irodalmi Szemle, 2004
2004/9 - Szalay Zoltán: Egy tisztességes polgár a csatornában (novella)
Egy tisztességes polgár a csatornában- Te... - nyögte a bankár, de még ezt a rövid kis szót is alig tudta kipréselni a torkán.- Nem örülök neki, hogy bajba keveredtél - jelentette ki Nemessy Anna. - Most mindenesetre velem jössz a palotába, aztán majd meglátjuk, mi lesz a sorsod. Kövess! S azzal az asszony hátat fordított férjének, aki nem tehetett mást, ment utána. A szolgasereg körülvette őket, úrnőjük parancsait lesték. Mihályfi koszosán, megviselten gyalogolt mögöttük, még nem sikerült feldolgoznia a sok meglepetést. Alig volt ereje a gyalogláshoz is, s ez a gyaloglás ráadásul nagyon hosszú ideig tartott, Mihályfi szinte eszméletét vesztette a túra végére, csak azt hallotta, hogy a felséges úrnő kijelenti, itt vannak a palotában. Azzal Mihályfi összerogyott. Mikor felébredt, egy illatos, puha ágyban találta magát, egy kellemes levegőjű szobában. Körülnézett, gyanakvóan vett szemügyre mindent maga körül, ez a különös birodalom megkívánta az óvatosságot. A szoba, melyben feküdt, tágas volt, a siralomházra emlékeztetett, de egy hatalmas asztalt látott az ágy mellett, melyre sok-sok ételt készítettek. A szoba rideg volt, mégsem túlságosan félelmetes, a levegője különbözött a csatomaország többi területének levegőjétől. Mihályfi felkelt. Ekkor vette csak észre, hogy szakadozott gönceit kicserélték, selyempizsamát adtak rá, s ebből arra mert következtetni, hogy az ételek az asztalon is számára lettek kirakva. Le is ült, hogy teletömje bendőjét. Mindenféle finomságot vett magához, fácánlevest, libahúst, ízletes salátákat, s ezeket finom borral öblítette le. Éppen mikor befejezte az evést, lépések zaját hallotta. Nemessy Anna királynői öltözetben belibbent a helyiségbe.- Gondoskodtam róla, hogy előkelő ellátásban részesülj - mondta a fenséges asszony. - Mindennel elégedett voltál?- Azonnal magyarázd el, hogy kerülsz te ide, és mi ez az egész színház - utasította a férfi a feleségét, minden tekintélyét bevetve. Csakhogy itt most nem ő volt az uralkodó.- Nem, Fülöp, először én kérdezek - szögezte le a nő. - Miért és hogyan jöttél az országba? Tudok róla, hogy titokban lépted át a határt, s a legfőbb titkosszolga ezért nyugodtan ki is végezhetett volna. Jobb lesz, ha mindent bevallasz.- Várj csak, ugye felmentettél minden vád alól?- Ez még nem hivatalos - válaszolt gőgösen az asszony. - Én ragaszkodom a törvények betartásához.- Szép kis törvények, mondhatom. Nem végezhettek ki valakit, aki véletlenül átlépi a határotokat. Miféle vendégszeretet ez?- Őszintén szólva nem csak a törvényekről van szó - vallotta be Nemessy Anna. — Alex, államunk rendjének egyik fő garantálója, szereti az ilyesféle szórakozásokat. Néha csak úgy heccből is lefejeztet valakit. Meg természetesen a hóhérunk is örül némi mellékesnek. Most éppen te akadtál a horgukra.- Ezt nem mondod komolyan! - rémült meg Mihályfi Fülöp. - Ezek szerint