Irodalmi Szemle, 2004

2004/9 - Hogya György: Istent látni, és meghalni (elbeszélés)

Istent látni, és meghalni latra az embereket, különösen pedig a műveletlen embereket. Célja nem az ész meggyőzése, hanem a képzelet lekötése és rabul ejtése” - mondotta volt Spinoza, pedig ő ugye még mit sem tudhatott az én századom számítógépének képzeletet ra­bul ejtő képességéről. Arról a képességéről, amelynek segítségével tetszés szerin­ti, látszólag teljesen összefüggéstelen tényeket és adatokat sorol fel vagy csoporto­sít, miáltal hódolatra bírja az embereket. Különösen a műveletlen embereket... Ebben a különös történetben különös kapocs köti össze a látszólag különös szereplőket. Hátim Tai, Timaiosz, Barbelo, Porphyrius, Cowper és Uriel da Costa* mellett számtalan láthatatlan szereplő segít megértetni a kulcsszavakat, ami példá­ul az utóbb említett Uriel da Costa esetében a küszöb. Hiszen, amikor da Costát el­ítélik, vállalja hogy végigfekszik a zsinagóga küszöbén és hitközségének tagjai vé­gigtapossanak rajta. Aztán hazamegy és öngyilkos lesz. (Nem a zsinagógában!) Ugye te is látod, hogy a kulcsszó a küszöb, amely alá Gáspár Antonio Chi* - ugyanebben a történetben, hiszen nincs is „másik” történet - elrejtette népének szent könyveit. Da Costa zsinagógájának küszöbe tehát úgy aránylik a Feliratok Templomának* küszöbéhez, miként Gáspár Antonio Chi nagybátyja aránylik Mikóhoz. A matematika tudományára csak azért van e helyt szükség, mert a meg­értés folyamatában könnyebben megtisztítható az önmagára való utalásoktól, mint mondjuk a filozófia. Az esetlegesnek tűnő aránypárra pedig azért, mert segít köze­lebb jutnunk a tökéletes négyeshez. Az isteni tökéletesség hármasát (Atya, Fiú, Szentlélek) a világi élet teljességének négyesévé fokozzuk, hiszen Barbelo szerint is: „Az Isten négy”. Vagy akár Timaiosz felvetésére reagálva: „Egy, kettő, három- de hol a negyedik? ” Mert a négyes számnak megkülönböztetett szerepe van. Mert a négyes a tö­kéletes. És ez axióma. Miként a matematikában a helyettesítés módszere segít abban, hogy minden kijelentés magától értetődő legyen, ugyanúgy érdekes megvizsgálni, vajon egy-egy történelmi helyzetben egy másik személyiség helyettesítésével egyértelművé vá­lik-e a (történelmi) helyzet megváltoztathatatlansága? Az eutaxia - a körülmények megfelelő figyelembevétele és a lelki tényezők összhangja - számomra kathékon - kötelesség—, így fel kell, hogy készítselek bi­zonyos véletlenszerűnek és időben egybeesőnek tűnő események szinkronicitásá- ra, amelyek nemcsak az én tudatomban jelentek meg, hanem valamilyen formában utat találtak az ősképek forgatagához is. A contradictio in adiectót pedig teljességgel kizárhatod, hiszen gyakran megtörténik, hogy egy-egy fogalom vele összeegyeztethetetlennek tűnő jelzőt kap, miként egy-egy álom is. Az ember azonban gyakran rákényszerül, hogy a véletlen- szerűnek vélt eseményeket, jelen esetben álmokat, éppen időbeni egybeesésük mi­att próbálja meg összeilleszteni, megérteni, sőt mi több, megmagyarázni. Idővel te­hát minden a helyére kerül, és ha megérted a történet logikáját, esetleg megtalálod az utat saját félelmedhez is...

Next

/
Thumbnails
Contents