Irodalmi Szemle, 2004
2004/9 - Grendel Lajos: Mátyás király New Honiban 9. (regényrészlet)
Grendel Lajos illik visszapofázni. Azonkívül súlyfölösleged van, lassú vagy, és azt hiszem, beképzelt is vagy. Nem fog ez jól végződni, Erik.- Igenis - mondta a főpincér, de azért nem vágta haptákba magát, s az arcáról le lehetett olvasni, hogy valójában mit is gondol. Schiller Mihály egy fillérrel sem toldotta meg a számlára hanyag kézírással fölfirkált összeget.- Borravalót most nem kapsz, Erik - mondta. - Talán majd legközelebb, ha újra erre járok, és te is följavítottad magadat. Eriknek a szeme sem rebbent, s látszott, megkönnyebbül, hogy elkotródhat végre az asztaltól. Fedor és az orosz vajmi keveset értettek Schiller Mihály és a főpincér konverzációjából, csak annyit vettek észre, hogy incidens van. Kedvtelve és gyakran használták ezt a szót, szókincsükben előkelő helyen állt. Incidens, incidens, bólogatott Schiller Mihály, azt azonban már nem kötötte az orrukra, hogy miközben Eriket baszogatta, erekciója lett. Egy nő kellett volna, aki most sürgősen segít rajta. De se nő, se célszemély, úgy látszik, ma semmi nem jön össze, gondolta, ez egy ilyen nap. Az idióta Király elvtárs van meg az üresség, a tompaság, s valami nagy fáradtság és csömör a végén, hogy mire is ez az egész. Bankot kellene rabolni. Az mégsem ilyen lélektelen, unalmas robot, abban legalább van izgalom, va- gányság, meg az ember az agytekervényeit is munkára kénytelen fogni.- Na gyerünk! Utálom ezt a helyet - adta ki a parancsot, mert ebben a pillanatban, itt és most, ő volt a parancsnok. Az orosz kurvája vacsora helyett teát és sós mogyorót szolgált föl, meg maradt még valami whisky is délutánról, azt nyomban elpusztították. Schiller Mihály kikövetelte, hogy a hálószobában alhasson, mármint ott, ahol a hálószobája volt valaha, amikor még az övé volt ez a lakás. Az orosz hosszas győzködésére sem hitte el, hogy ez a lakás egykor az övé volt, egyre csak valami Alkibiadészt emlegetett, ami nyilván alvilági álnév volt. Végül is mindegy. Schiller Mihály ilyen csekélységből nem akart presztízskérdést csinálni, s az orosz végül mégiscsak engedett az unszolásának. Úgy gondolhatta, jobb lesz, ha nem ugrál túlságosan, mert ő szúrta el ma este a dolgot, s ha holnap is elszúrja, nagyon ráfázhat. Fedort a konyhában helyezték ideiglenes nyugalomra egy keskeny matracon, amelyről lecsordult az ukrán hatalmas hasa. De hát a rangsort, a hierarchiát ilyenkor is tiszteletben kellett tartani. Ezen a ranglétrán, itt és most, Schiller Mihály állt a legmagasabb fokon, ami azonban nem jelentette azt, hogy bármit megengedhet magának. Az orosz kurváját, például, bármennyire is szerette volna, nem ráncigálhatta be az ágyába. Az orosz ezért, érthető módon, megneheztelt volna rá, s neheztelését különféle módokon juttathatta volna kifejezésre. Akár radikális módon is. Úgy, hogy előveszi a borotváját, s egyetlen lendületes suhintással elvágja Schiller Mihály torkát. És Schiller Mihály hiába volt az orosz főnöke, mindenki az orosznak adott volna igazat, mert az erkölcsi és bajtársias szempontok ilyenkor többet nyomnak a latban, mint a formális hierarchia. Ilyen esetekben nemcsak megengedett, hanem kötelező is a borotvák és hasonló szerszámok nem rendeltetésszerű használata.
