Irodalmi Szemle, 2004
2004/9 - Ardamica Zorán versei (vérgyöngyvér, rabszolgavágy, Szonett-töredék)
Ardamica Zorán versei vérgyöngyvér Amikor a költő szíve megreped, gyöngyvércsöppek hullanak mindenre: megannyi méla barnásvörös fáradt szó s élénkpiros lázadó vers. Amikor a vers szíve meghasad, vérgyöngyök pattognak a márványpadlón: ősi, becses családi ékszer - nyakékcsöppek görögnek minden irányba. Amikor a költészet szíve szétrobban, dalok szívják vérgyöngyök szétfröccsent vérét cseppenként: művészt ölő alkotásvámpír. S összeáll a ritmus, a dallam, a cseppek gügyögésének harmóniája gyöngyszemekből fonott nyakék érrendszerré. Soraid vörös golyócskák, megcsillannak a halál híg vizének felszíne alatt.
/
