Irodalmi Szemle, 2004
2004/8 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom... (2) (tanulmány)
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM POPÉLY GYULA A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom... (2) b) A Tanítóegyesület első évtizede A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület alapszabályait az illetékes állami hatóságok még jóvá sem hagyták, amikor az mint érdekvédelmi tényező 1922. február 16-án már képviseltette magát a Szlovákiai Országos Tanítói Egyesület által Zsolnára meghirdetett tiltakozó pedagógusgyűlésen. Erre a megmozdulásra azért került sor, mivel az 1922. évi állami költségvetési tételekben a tanítók rendkívüli drágasági segélyét leszállították 30 százalékkal. E „költségkímélő” intézkedés az egész szlovákiai tanítóság számára jelentős fizetéscsökkenést eredményezett. A tárgyalt zsolnai gyűlésen arról is döntés született, hogy a szlovákiai tanítóság protestáló küldöttséget meneszt Prágába T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz. Ebben a testületben a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület elnökének, Kovács Alajosnak is helyet biztosítottak, mint a felvidéki magyar pedagógustársadalom képviselőjének.1 Ez volt a Tanítóegyesület első nyilvános köz- szereplése. Ilyen előzmények után tartotta meg a Tanítóegyesület 1922. szeptember 28- án Komáromban első központi gyűlését, amelyen már a hivatalosan jóváhagyott alapszabályokkal összhangban a résztvevők konkretizálhatták a legsürgősebb teendőket, illetve meghatározhatták az elérendő konkrét célokat. Az addig csak ideiglenes megbízatással tevékenykedő vezetőséget is megerősítették tisztségében. E gyűléssel az akkorra már csaknem 1500 nyilvántartott taggal bíró egyesület — az egész felvidéki magyar pedagógustársadalom reprezentánsaként — hivatalosan is megjelent a szlovákiai közéletben.2 A Tanítóegyesület kezdettől fogva igyekezett legjobb tudása szerint eleget tenni vállalt feladatainak és céljainak. A nemzeti kultúra és tudat szempontjából a küszöbön álló Petőfi-centenárium méltó megünneplése volt az egyik legfontosabb törekvése a még csak szárnyait próbálgató egyesületnek. Az általános magyarellenes közhangulat és politikai bizalmatlanság közepette ez egyáltalán nem volt csakis kulturális megmozdulásnak tekinthető. A hatalom Petőfi Sándor születése 100. évfordulójának megünneplésében is veszélyeket szimatolt. A Tanítóegyesület vezetősége már az 1922. év őszén kérvényezte az Iskola
