Irodalmi Szemle, 2004

2004/7 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom (tanulmány)

MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM

A Magyar Tanító első száma 1921 január közepén valóban meg is jelent. A szerkesztők ezt az első mutatványszámot elküldték mindegyik felvidéki magyar településre, így az gyakorlatilag eljuthatott minden magyar tanítóhoz és tanárhoz. Az induló lap felhívást intézett az egész magyar pedagógustársadalomhoz, vázolta a szervezkedés szükségességét, és kérte az egyes régiók tanítóinak csatlakozását a létrehozandó magyar tanítóegyesülethez.5

A szervezkedés aktivistái leginkább a Magyar Tanító folyóiraton keresztül igyekeztek megszólítani felvidéki kartársaikat, illetve indokolták meg egy magyar tanítóegyesület létrehozásának szükségességét. A magyar tanítóságnak független egyesületben kell tömörülnie - fejtegette például Martsa György komáromi polgári iskolai tanár a Magyar Tanító 1921 januárjában megjelent első számában -, ez a szervezet azonban „parallel fog működni a szlovák tanítótársak országos egyesületével”.6

A szervezkedésre való felszólítás nem maradt visszhangtalan. 1921. február 3-án Losoncon a Nógrád megyei, február 10-én Ipolyságon pedig a Hont megyei tanítók közgyűlése döntött a csatlakozásról egy létrehozandó magyar tanítóegyesülethez.7

Az előkészületi munkálatokat végző szűkebb bizottság élén az agilis komáromi polgári iskolai tanár, Martsa György állt, aki az 1921. március 13-iki előkészítő értekezleten javasolta egy népesebb előkészítő gyűlés összehívását, amelyen már a Felvidék távolabbi régióiból is részt vehetnének a magyar tanítóság képviselői. Az említett előkészítő pedagógusgyűlésre 1921. április 3-án került sor Komáromban, és azon hozzávetőlegesen már százan jelentek meg a Felvidék különböző vidékeiről. Ez az előkészítő gyűlés egyértelműen kimondta, hogy szükség van egy önálló magyar tanítóegyesületre, megtárgyalta és véglegesítette az a- lapszabály-tervezetet, és megtette a kellő előkészületeket az alakuló közgyűlés öszszehívására.8

Az összehívandó pedagógusgyűlésről és az azon megalakítandó egyesület fontosságáról az előkészítő bizottság a sajtón keresztül értesítette a felvidéki magyar pedagógustársadalmat. A Magyar Tanító mindegyik száma behatóan foglalkozott ezzel a témával, de a felvidéki magyar napilapok is figyelemmel kísérték az előkészületeket. „Ez az egyesülés, melyben a szlovenszkói magyarság nevelőinek és oktatóinak összes szellemi tőkéje tömörülni fog, rendkívül nagy fontosságú úgy a magyarság, mint a tanítóság szempontjából” - fejtegették a szervezők a Magyar Tanítóban. „A magyarság szempontjából azért, mert magyar nyelvünk és évezredes kultúránk továbbfejlesztése ezáltal öntudatosabb, erőteljesebb irányítást nyer, a tanítóság szempontjából pedig azért, mert ez az egyesület van hivatva mindazt kivívni a magyar tanítóság részére, amit eddig egyesülés híján nélkülöznek.”9

Az előkészítő bizottság az Országos Keresztényszocialista Párt központi sajtóorgánumának, a Népakaratnak hasábjait is igénybe vette az 1921. május 12-re tervezett alakuló országos pedagógusgyűlés népszerűsítésére. „Kedves Kartársak”