Irodalmi Szemle, 2004

2004/7 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom (tanulmány)

MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM- fordultak a szervezők a magyar pedagóguskollégákhoz. „Felesleges bizonygatni, hogy erre a rég óhajtott országos szervezetre mily égetően nagy szükség van. Most már csak rajtatok áll, hogy a tervezet valósággá is váljék. Az ügy iránt való érdek- lődésteknek azzal adhattok leginkább kifejezést, hogy mentői tömegesebben jelentek meg ezen a fontos és nélkülözhetetlen egyesülés megalakulásánál. Hozzátok magatokkal azt a törhetetlen hitet és akaratot, hogy egyesült erővel, testvéri összetartással és az eddiginél lelkesebb tevékenységgel fogjátok szolgálni a magyar tanerők egyetemességének érdekeit és a magyar iskolát.”10

Az alakuló nagygyűlésre 1921. május 12-én Komáromban került sor a kultúrpalota dísztermében. A rendezvényen megjelent kb. 600-700 magyar tanító, tanár és óvónő elfogadta az előző napon véglegesített alapszabály-tervezetet és kimondta az alakulás tényét. Az így létrehozott egyesület a következő nevet kapta: Szlovenszkói és Ruszinszkói Általános Magyar Tanítóegyesület Az egyesület első országos vezetőségébe a következőket választották meg: elnök: Kovács Alajos ne- gyedi református igazgatótanító; alelnökök: Schmögner János, Dinnyés Károly, Konss József, Czéh István; főtitkár: Vásárhelyi Károly; titkár: Somogyi István. 11

Az alakuló közgyűlésen megválasztott vezetőség 1921 június elején a komáromi zsupáni hivatalon keresztül jóváhagyás végett a pozsonyi Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium elé terjesztette az egyesület alapszabályait. A vezetőségnek a minisztériumba 1921 .július 18-án ellátogató képviselőivel azonban közölték, hogy az egyesület alapszabályait csak abban az esetben vehetik tudomásul, ha az csakis mint a „szlovenszkói magyar tanítók egyesülete” kezdi meg működését, mivel az eredeti elnevezés megtartása esetén a kárpátaljai illetékes hatóságok jóváhagyását is ki kell kérni. Kovács Alajos elnök erre kijelentette: nem akarják késleltetni az egyesület alapszabályainak tudomásulvételét és működésének jóváhagyását, ezért a megnevezésből törlik a „Ruszinszkói” szót. Az egyesület módosított kérvényezett neve ettől kezdve tehát a következőképpen hangzott: Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület.12

Az alapszabályok jóváhagyása azonban még ezután is váratott magára, bár a vezetőség fölöttébb bízott a gyors ügyintézésben. A Tanítóegyesület vezetősége hivatalosan is saját lapjának nyilvánította a Magyar Tanítót. A lap 1921. augusztus 1-jén már a következő fejléccel jelent meg: Általános Tanügyi Közlöny. A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület Hivatalos Lapja. Az ideiglenes szerkesztőbizottság helyett a lap élére egy véglegesített szerkesztői gárda került. A Magyar Tanító felelős szerkesztője Banai Tóth Pál lett, Gosztonyi Nándor, Pethes Béla és Vaskó Imre pedig ún. társszerkesztőkként kapcsolódtak be a munkába. Az új szerkesztőség az 1921. augusztus 1 -jei beköszöntőjében többek között a következő szavakkal fordult a felvidéki magyar tanítósághoz: „A lap az elvek harcosa lesz, és kerülni fog minden személyi és politikai vonatkozást. (...) E lap legyen zászlóvivője a magyar kulturális eszméknek, mely alá hűséggel, kitartással kell sorakoznia oktatásügyünk minden öntudatos hívének. Jöjjetek minél nagyobb