Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - Polgár Anikó: Identitás, játék, test Függelék
A Posonium Irodalmi és Művészeti Díj - 2004 talán, hogy a költemény a 45. carmen irányából olvasva is értelmezhetővé válik, Acme és Septimius szerelme mintha az Adamik-vers névtelen, titkos párját leplezné le. Az első versszak záró sorai az 5. carmen záró részét idézik, a következő versszakok pedig a leginkább talán Amadé László rokokó stílusát. A Virágmezőben című rímes-jambikus vers talán még inkább utal a 45. carmen erotikus alaphangulatára: már csak az ismétléstechnika révén is. Adamik két verse a catullusi párversek, ikerversek diptichon-kompozíciójával mutat rokonságot.4 Catullusi, de egyben Nagy László-i jegynek is tekinthető a szerelem és halálmotívum ötvözése, egyfajta bipolaritás, mely például Nagy László Fagyok jönnek című versében évszakszimbolikával is párosul: Szemem elől vedd el a tél-hideg tányért, etess szerelemmel, hogy ne legyek árnyék. A boldogság veszélyeztetettségének érzése rokonítja Adamik szerint Nagy László Csillagrugó éjszakában című költeményét is Catullus csókverseivel.5 Játék a testtel Somlyó György Játék a testtel című ciklusának6 catullusi darabja a Két ismeretlen latin vers sorozatban található: figyelemre méltó vonatkozás, hogy a Catullus-korpuszba akár integratíve is beleülő epigramma milyen ragyogó kontrasztot alkot a költeményt megelőző Hadriánus-parafrázissal. Az „aranyvulva-kis- kurva-Claudia” sor a hadrianusi „Animula vagula blandula” teljes rímláncú, szinte paronomasztikus leképezése, és mintegy a szerelem-halál kontrasztjában vetíti előre a Catullus epigrammaköltészetének bűvöletében megalkotott költemény berob- banását, amennyiben az intertextuális viszonyokat állítjuk előtérbe. A lélek Somlyó Hadriánus-parafrázisában lényegében Catullus csapodár Lesbiája (Clodiája), a- kit hol a legobszcénabb („te szopóska-nyalóska-baszóska”, vesd össze pl. a nevezetes 58. carmennel, illetőleg a 75. Catullus-versben megfogalmazott radikális női kétarcúsággal), hol a legjátékosabb („kerekecske-csecsecske-gombocska” - elég a jellegzetes catullusi kicsinyítőtechnikára gondolni!) jelzőkkel illet. A játék, az alexandriai költészet nyomán Catullus költészetének alapkarakteréhez tartozik, a lusus a neoterikusok számára irodalmi műfajt jelent, mely a Romana severitasszsA helyezkedett szembe.7 Somlyónál ez a lusus nem az érzelmi struktúrákra alapozott dalformában, hanem a logikai következtetéseket is kiaknázó, reflexívebb epigram- maműfajban prezentálódik. A név és identitás kérdései a Catullus epigrammája című versben a gúny, a humor és a szarkazmus furcsa keverékében problematizá- lódnak: „volt neve Claudia és isteni Lesbia is”. Somlyó az előbbi sorban lényegében utal a filológia Lesbia-kérdésének bizonyos kiinduló aspektusaira (a pszeudo- hadrianusi Claudia talán a catullusi Clodia „utóképe”). Majd szinte ráolvasásszerű-
