Irodalmi Szemle, 2004

2004/7 - A POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ - 2004 - Duba Gyula: Felelős és következetes sorsvállalás.

A Posonium Irodalmi és Művészeti Díj - 2004

zetés, kultúraszervezés és antológiaszerkesztés, közírás és irodalomtörténeti kutatások, sokrétű pedagógiai tevékenység, fontos pozíciók betöltése és egzisztenciális válságok, felelős és gyakran kényszerű, ám mindig következetes sorsvállalás. Hazai téridőnkben kisebbségi értelmiségi lét! A lehetőségek és drámai körülmények tehát sokfélék, eredményük változatos és gazdag! A szépírás kivételével szinte minden műfajban dolgozott, verssel és prózával kritikusként került alkotói viszonyba. Teljesítményét gazdag életvalóság jellemzi. Sajátosan hazai fogantatása révén történelmi érvényű lét. Történelmi érvényét hangsúlyozni szeretném, fontosnak tartom! Egyénisége szempontjából, de regionális-kisebbségi értelemben is! A múlt iránti fogékonyság és a történeti látás korunk vonakozó igazságainak a felismerésében talán legfontosabb képességünk lehet. Amikor az értékek kontúrjai szétfolynak, s mintha rejtőzne vagy illuzórikussá válna a lényeg, a történelmi viszonyítás lehet az egyetlen módja, hogy megérezzük az igazságot és egyéni vagy közösségi álláspontunkká avassuk.

Valószínűleg éppen ezen érzékenységéből fakadt érdeklődése az irodalom- történeti munka iránt. Időszerű kritikai írások és a múltat kutató résztanulmányok jelentették az előkészületeket. Amikor a Madách Kiadót vezette, irodalomtörténészi érdeklődése is kiszélesedhetett. Figyelme mindinkább az első köztársaság írásbeliségére, a szlovenszkói magyar irodalomra összpontosult. Kutatói céljain belül is, mintegy megkülönböztetett területként, Fábry Zoltán munkásságára! Felelősen dolgozott, sok mindennek utánanézett és szinte minden, a munkáját érintő művel megismerkedett, s olvasmányélményként befogadta. Képes volt rá, hogy anyagát, annak ténybeli hitelességén túl sorsélményként, sajátos létigazságként is felfogja. Fonod megértette, hiszen maga is megélte, írásbeliségünk kezdeteit, létfeltételeit és sorsszerűségét folyamatosságában érzékelte. Több mint nyolc évtizedünk kontinuitását látni és átélni valószínűleg ma is feltétele annak, hogy irodalmunkról, önmagunkról hiteles tudásunk, valós identitásképünk legyen! De ahhoz a szívós munkához is ezek a tapasztalatok biztosították a morális és esztétikai minőséget és kitartást, amellyel A cseh/szlovákiai magyar irodalmi lexikont majd két évtizedes főszerkesztői munkával tető alá hozta, megjelenésében döntő része volt.

Munkássága meggyőzően tükrözi, ahogy egy nagy téma megalapozódik és kiterebélyesedik a kutatóban, megérik és kiteljesedik, hogy végül főműve lehessen. A múltkutatás részmunkái, a Vallató idő 1980-ban, a Körvonalak 1982-ben, a Tegnapi önismeret 1986-ban, ezen kötetek után adja ki a Megmozdult világban. Fábry Zoltán élete és munkássága címet viselő monográfiát, 1987-ben jelenteti meg a Madách Kiadó. Másik alapműve az Üzenet. A csehszlovákiai magyar irodalom 1918-1945. Budapeszen jelenik meg az Akadémiai Kiadónál 1993-ban. Mindkét mű úttörő vállalkozás, bár nem előzmények nélkül valók, gondoljunk Turczel Lajos és Csanda Sándor, valamint Szeberényi Zoltán munkáira. Félő, hogy úttörő is marad, folytatás nélküli. Fiatalabb történetíróink, talán Tóth László kivételével, a témák iránt ez ideig alig érdeklődnek! Fonod mindkét munkája második átdolgo