Irodalmi Szemle, 2004
2004/1 - Csordás János: A vásárlás, Az éjszakai affér (kispróza)
Csordás János A vásárlás Koranda úr, a zsémbes öregúr, kit a pontosság és az alaposság megszállottjaként ismernek, betért az egyik szaküzletbe, érdeklődve nézelődött a legújabb gyármányú termékek sokaságában.- Segíthetek? - lépett hozzá egy fiatalember. Koranda úr tekintetével végigmérte, de semmi érdekeset nem fedezett fel a külsején. Sportcipő, kopott farmernadrág, hasonló farmering.- Miért akar pont nekem segíteni? - kérdezte. - Úgy nézek én ki, mint aki segítségre szorul? És kicsoda maga, mit akar?- Én itt dolgozom - dadogta a meglepett fiatalember.- Tényleg? Nos, örülhet, hogy van munkája. Nyugodtan folytassa csak, ne zavartassa magát! A raktárban alkalmazták?- Eladó vagyok... Segíthetek valamiben? Koranda úr teljes testével szembefordult a fiatalemberrel.- No ide hallgasson, barátom! Az imént igyekeztem megmagyarázni, hogy nekem most nincs szükségem segítségre! Ha esetleg nem értette meg, még egyszer elismétlem: nincs szükségem segítségre! Ért engem?- Vesz valamit... vagy...- Nézze, ha azt akarja, hogy vegyek valamit maguknál, és tényleg maga az eladó, akkor próbáljon meg eladni nekem valamit... Mondjuk, próbálja meg eladni nekem azt a képmagnót!- Meg akarja venni?- Én? - csodálkozott Koranda úr. - Dehogy akarom megvenni! A fiatalember most már végképp nem értett semmit. Koranda úr ezt észrevette.- Ide figyeljen, barátom! Kezdjük elölről! Én most megint bejövök, maga, mivel valószínűleg tényleg eladó, hangosan köszönt engem, ahogy illik, s próbálkozzék eladni nekem valamit. Gondolom, nem dísznek tartják itt az árucikkeket? Kezdjük! Az újrakezdésből nem lett semmi, mert megjelent a főnök.- Mi van? - kérdezte az eladótól. A fiatalember elhadarta, mi van. A főnök erre Koranda úrhoz fordult.- Segíthetek valamiben? - kérdezte nyájasan.- Igen - bólintott határozottan Koranda úr. - Nagy segítségemre lenne, ha
