Irodalmi Szemle, 2004
2004/1 - Csordás János: A vásárlás, Az éjszakai affér (kispróza)
Csordás János eltávolítaná ezt a fiatalembert a közelemből, amíg nézelődöm. Ez nagymértékben hozzásegítene ahhoz, hogy nyugodtan nézelődhessek itt.- Megkérdezhetném, mit óhajt vásárolni?- Hogyne! Semmi akadálya! Kérdezze csak meg nyugodtan! Hisz maguk a- zért vannak itt, hogy a vásárlóik rendelkezésére álljanak. Nos... rászánta már magát, hogy megkérdezzen?- Mit szeretne venni?- Most semmit. Előbb egy kicsit nézelődnék, ha hagynák... A főnök nagyot sóhajtott.- Nézelődjön csak... - Morgott még valamit az orra alatt, aztán faképnél hagyta Koranda urat. De még odaszólt az eladónak: - Hadd a vevőt kedvére nézelődni! A fiatalember elsompolygott a sarokba, ahol a bekapcsolt televíziók egyikén videóklippekkel szórakoztatta magát. Koranda úr mintegy tíz percig nézelődött, járkált fel-le, aztán hirtelen körbetekintett, kezét a csípőjére téve.- Miféle üzlet ez, ahol a kutya se törődik a vevővel? - kérdezte hangosan. A fiatalember erre ijedten felugrott, s odasietett hozzá.- Segíthetek? Koranda úr újfent végigmustrálta.- Hívjon, kérem, egy eladót. Olyat, akin látszik is, hogy eladó. Jótékonykodásra most nincs szükségem. És ne zaklasson többé engem!- Itt én vagyok az eladó!- Tényleg? No akkor, fiam, jobban teszem, ha átmegyek a konkurenciához, ott legalább másként bánnak a vevővel... Ott nem segíteni akarnak, hanem eladni! Jó napot! Az éjszakai affér Koranda úr, a zsémbes öregúr, kit a pontosság és az alaposság megszállottjaként ismernek, egy kellemes nyári éjszakán a városban bolyongott. Tizenegy óra múlt, de még nem szándékozott hazamenni, élvezte a kései sétát, gondolatai kötötték le. Éppen a panelházak közé vetődött, amikor a legközelebbi épülettömb harmadik emeletének egyik ablakán Ripőkné hajolt ki.- Nem tudják, hány óra van? - kiabált le mérgesen, mert már elaludt volna, de a bejáratuk előtt szórakozó fiatalok beszéde és nevetgélése felhallatszott hozzá, s ez kifejezetten zavarta. Koranda úr, mivel úgy vélte, rajta kívül más nem tartózkodik kint, megnézte a zsebóráját, s felkiabált Ripőknének:
