Irodalmi Szemle, 2004
2004/6 - Szénássy Zoltán: Jókai és Komárom (Száz éve hunyt el Jókai Mór)
Jókai és Komárom védi vizsgához való felkészüléshez. Azonban mielőtt bővebben szólnánk a szigetről - ugyanis minden komáromi szigetnek hívja a maga kertjét azóta is mutassa be ezt nekünk a legilletékesebb, Jókai Mór: „Az én szülővárosomnak, Rév-Komá- romnak van egy szigete, mely csaknem olyan hosszú, mint maga a város, s szélességében is kétszer akkora, mint a Margitsziget. A közlekedési út ezen visz keresztül, a Duna város felőli oldalán dobogóhíddal (lábashíd), Újszőny felől hajóhíddal volt összekötve.” A komáromi szigetnek valóságos „irodalma” van. Volt ez véres csatának, békekötésnek, lírai szerelemnek és véres emberi tragédiának színhelye. Csokonai és Vajda Júlia itt szőtték álmaikat a közös jövőről, melyre emlékeztet bennünket a költőnek A Duna nimfája című verse: Amott egy nyárfa hívesében, A fűzfa közt, Találni a sziget mentében Egy tiszta közt... De Petőfit is megihlette a Duna szépsége, amikor Jókaival a sziget alsó csúcsán gyönyörködtek a hullámok játékában: Lelki impresszióját A Dunán című versében fogalmazta meg: Folyam kebled hányszor repeszti meg Hajó futása s dúló fergeteg!... (Komárom, 1842 augusztus végén) Petőfi költészetét feltérképezve, Komáromot illeti az ezüstérem, mivel előtte csak Pápán írt verset. De ehhez a bájos mikrovilághoz kötődik Beöthy Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének emléke is, aki minden év szeptember 4-én a szigeten tartotta születésnapját 30-40 író társaságában. Éspedig abban a kertben, melyet nagyapja vett meg - ahogy ezt már írtuk - Jókay Józseftől 1826-ban. A legnagyobb komáromi történetírónak, Takáts Sándornak is ide kötődik az emléke, mivel a sziget végén volt a kertjük. Az 1940-es években, a sziget ún. kö- zépútját, Takáts Sándor sétánynak hívták. Komárom nagy tudósa, Alapy Gyula is itt kereste lelke nyugalmát, és élvezte a sziget csodás harmóniáját a Duna menti villájában. Szinte valamennyi Jókai-kutató felfedezte a szigetnek egy életre való hatását, amikor a nagy író biográfiáját írták. A sok közül csupán Eötvös Károly írását emelem ki: „Jókay József uram Duna-szigeti kertjének nagy szerep jutott a nagy költő lelki világának alakulásában, nagy szerep költői alkotásaiban is. Aki majd valamikor a költő életének s költészetének történetét igazán megírja: sok szépet és becsest írhat a szigeti kertről is.” Hogy mennyiben adott témát és ihletet Jókainak a sziget, erről hallgassuk meg az előbb említett Takáts Sándort: „Ki nem olvasta az
