Irodalmi Szemle, 2004

2004/5 - TALLÓZÓ - Penckófer János: Eredetiségünk kiútkeresése

TALLÓZÓ

PENCKÓFER JÁNOS

Eredetiségünk kiútkeresése

(Csoóri Sándor: Elveszett utak. Nap Kiadó, Budapest 2003)

1

Nem téved, aki Csoóri Sándor egész esszéírói munkásságára is igaznak hiszi a fenti címet. Most mégsem lehet cél, hogy az Elveszett utak gondolatiságát a hatalmas anyaggal összekössük, mert a könyv ennél fontosabb hangsúlyokat kínál. A Csoóri-esszék 1961-től épülő világát összefoglaló 1994-es nagy vállalkozás, a Tenger és diólevél (Szakolczay Lajos szerkesztése) további gazdagodása ez a könyv. Természetesen úgy értendő ez, hogy az 1997-es Szállá alá poklokra, valamint a 2001-es Forgácsok a földön címüekkel együtt tágítja tovább a szerző felépített gondolatvilágát. Tehát bő négy évtizednyi anyag mozdul meg e kötet által, az egész összetartozik, ám az Elveszett utak időszerű gazdagsága mégis inkább egy önálló vizsgálódás irányába visz.

A negyedfélszáz oldal gondolati bősége miatt az összevetés terjedelmi gondot is jelentene. Csoóri Sándor nemzeti felelősségtudata Adyéhoz fogható - mondja Görömbei András. A monográfus további szavait idézve ennek a felelősségtudatnak csak néhány alapvető összetevőjét sorolom fel, azokat, amelyek e 2003-as kötetben újabb összefüggésekben mutatkoznak. „A zsoltáros paraszti gyermekkor a maga nyomorúságával és bensőségességével; a világháború tüzében tizenhétszer gazdát cserélt, földig lerombolt szülőfalu a sok-sok halottal; a határon túlra rekedt magyarság pusztulása a magárahagyottságban; a magyar nemzeti tudat és önismeret szétzilálása egy idegen kultúra érdekeinek szolgálatában; a magyarság történelmi tudatának és jelenkori helyzetismeretének döbbenetes fogyatékosságai a »fenn- költen züllő« országban; nemzeti kultúránk megtartó értékeinek útfélre kerülése a könnyű divatok hódítása idején; a rendszerváltás felemássága.” Ebből a gazdagságból is érezhető, hogy még az Elveszett utak összetettsége sem mutatható be maradéktalanul a szokásos keretek között. A terjedelemmel összefüggő teljes részletezés amúgy sem tudja szavatolni, hogy ezáltal közelebb juthatunk önmagunkhoz. És ezzel már a kötet alapvető gondolatiságát feszegetjük.

Eljutni önmagunkhoz; tudatosítani önmagunkkal, kik vagyunk; hogy mi dolgunk magyarként itt a Kárpát-medencében; hogy milyen emberként ismer fel minket ez a kor és Európa; mért szereti korunk azt, akinek nincsen történelmi tudata; miért ’’üdvös” az, ha nem vonzódunk semmiféle szellemi világhoz, csak az anya