Irodalmi Szemle, 2004
2004/5 - Fónod Zoltán: Mi tette Európát Európává? (esszé)
Duray Miklós gyi együttműködését jelentette, majd Maastricht és Shengen óta ez az együttműködés hangsúlyozottan pénzpolitikai, jogi és jogalkotási, valamint biztonságpolitikai dimenziót kapott. A 2000-ben kötött nizzai szerződés az unió bővítésével kapcsolatos kompromisszumok mellett a schumani elvek mentén erkölcsileg gazdagodott - ekkor jelent meg az uniós elvek leltárában a kisebbségeknek és a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportoknak a védelme. A meglévő, vagy az unió bővített keretei között megjelenő problémák megoldásának azonban nem kell feltétlenül beilleszkednie az integráció elmúlt fél évszázadának normarendszerébe. Az alapokból kell kiindulnunk. Ha a nyugat-európai államok szorosabb együttműködésére éppen a második világháború utáni nagy ráébredés adott okot, akkor miért ne adhatna okot - éppen a nagy bővítés alkalmából - a Kárpát-medencei nemzetek együttműködésére is, hiszen a probléma gyökere és jellege hasonló. Ha Churchill, majd Schuman - azaz egy brit és egy francia - képesek voltak elődeik politikai és hatalmi álláspontjától eltérő elképzelések megfogalmazására, akkor ehhez hasonlóra miért ne kerülhetne sor a Kárpátmedencében, éppen a schumani elveken alapuló Európai Unióban? Miben különbözik a Rajna és Mosel közében, valamint a Kárpát-medencében létező helyzet megoldása? Az előbbinek sokkal nagyobb a gazdasági és katonapolitikaijelentősége - főleg a múltra vonatkoztatva-, az utóbbi térség, a nyugateurópai politikában mindig sokadrangú szerepet játszott. De 2004. május elseje u- tán mindkét európai probléma ugyanazon szövetségi rendszerben lesz. A rajna-mo- seli európai biztonságpolitikai kérdésre már rég megtalálták a választ a nyugat-európai összefogást létrehozó elődök. Mikor található meg a válasz a Kárpát-medencei magyarkérdésre? A magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése során ugyancsak elkerülhetetlen a határokon átnyúló közös szerkezeti elemek kialakítása. Ez azonban nemcsak a magyar nemzetnek az államhatár két oldalán élő része között teremti meg az összekapcsolódást, hanem az integráció törvényszerűsége révén a határon átnyúló közös magyar-szlovák, magyar-szlovén, majd magyar-horvát stb. szerkezeti elemek kialakulásához, vagy a már létezők megerősödéséhez fog vezetni. Ha a magyar nemzet határon átívelő újraegyesülésével párhuzamosan kialakulnak és megerősödnek a szomszédos nemzeteket összekötő elemek is - aminek most csak a kezdetén vagyunk -, akkor a Kárpát-medencében is létrejön a schumani elvek szerinti integráció. A több mint fél évszázaddal ezelőtt, a Rajna-Mosel vidékén elkezdődött európai integráció akkor lesz valóban eredményes a bővülő Európai Unióban is, ha bekövetkezik szétdarabolt nemzetünk integrációja és a Kárpát-medencei népek érdekszövetsége. Reményeink szerint 2004. május elsejével ebbe az irányba haladunk majd fokozott ütemben. (Pécs, 2004. március 21.)
