Irodalmi Szemle, 2004
2004/5 - Fónod Zoltán: Mi tette Európát Európává? (esszé)
Leveszi-e vállunkról Trianon nyomasztó terhét az Európai Unió? egyéb okok is kelthetnek békétlenséget vagy feszültséget Európa latin gyökerű kultúrkörében. A francia-német történelmi határövezet nagyrégiójában elsősorban a természeti forrásokhoz és az arra települt iparhoz lehetett kapcsolni a potenciális veszély- forrást - ki birtokolja és milyen célból a területet. De mi lehet az oka a Kárpát-medencében a borulékony egyensúlynak és az egyetértés képlékeny állapotának? A helyzeten nem változtatott sem az 1992-ben született Balladure-terv megcsonkításával kialakított Európai Stabilitási Egyezmény, sem a félresikerült Kárpát-meden- cei alapszerződés-rendszer. A kérdésre egyszerű a válasz: a felszín alatti feszültségnek nem a magyarság jelenléte az oka, hanem a magyar nemzet mesterséges szétdaraboltsága. Az 1990-es években kierőszakolt kísérletek pedig azért nem eredményeztek javulást, mert nem mérsékelték a nemzetcsonkolás következményeit. Társadalom lélektanilag ez úgy működik, ahogy a kétszikű termést hozó növény csírája viselkedik. Fekszik a földben, fölötte munkagépek járnak, amelyek eltüntetik az eredeti domborzati viszonyokat, a földgyaluk lehengerlik a területet, döngölőgéppel tömörítik a cementtel elegyített sódert, végül befedik a területet egy összefüggő aszfaltszőnyeggel. A planírozás után, lehet, hogy személygépkocsik parkolójaként értékesítik a területet vagy katonákat gyakorlatoztatnak ott, felkészítvén a szomszéd nemzet elleni támadásra. A kétszikű mag szempontjából egyre megy, ő ugyanis elviseli a közben átzúgó történelmet és kivárja a megfelelő nedvességi és hőmérsékleti viszonyokat, majd csírát hajt. Kezdetben ezt senki sem veszi észre, mert csak az ü- regek, azaz az ajtórések irányába terjeszkedik. A rossz vagy a gondatlan tömörítés miatt megmaradt üregek azonban betelnek. De a csíra - ellentétben a gravitációval- felfelé törekszik, és áttöri a beton- és az aszfaltréteget... ettől kezdve foglalkozni kell vele. Amennyiben még érvényesek a schumani elvek, de az európai modern nemzeteket kialakító elvek is, akkor a nemzet történelmi, kulturális és nyelvi összetartozását senki sem vonhatja kétségbe. Ellenkező esetben felborítaná az európai nemzetek identitásának alapját. A nemzeti identitás ugyanis nincs semmilyen viszonyban a posztnemzeti államfejlődéssel — ez utóbbi csupán arra vonatkozik, hogy az állam nem az etnikum, hanem a polgár tulajdona, és ha a polgárok közössége többkultúrájú, akkor az államnak minden etnikum, illetve kultúrkör irányában azonos feladatai vannak. Ezen a ponton képződik a Kárpát-medencei probléma, ugyanis a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése az 1920 óta létező államhatárokon átívelő, több mint ezer éve azonos nyelv, kultúra és történelem alapján egységes nemzetrészek reintegrációjáról szól. Ez megtörténhet a határokon átnyúló szerkezeti e- lemek kialakításával, a magyar nemzetrészek autonóm jogainak elismerésével, sőt a kettő kombinációjával is. Az európai integráció korábban az államoknak a gazdasági, vám- és pénzű-
