Irodalmi Szemle, 2004

2004/5 - Fónod Zoltán: Mi tette Európát Európává? (esszé)

Duray Miklós zonban nem hajlandó semmilyen kedvezményre a magyar nemzet egységes keze­lése érdekében, mert ez - úgymond —diszkriminálná a többieket. Amikor 1920-ban megvonták tőlünk - csak tőlünk - a nemzeti önrendelkezés jogát, akkor senkiben sem vetődött fel, hogy csak a magyarokat diszkriminálják, azaz hátrányosan különböztetik meg a kedvezményezettekkel vagy a győztesekkel szemben. Kérdés, lesz-e bennünk elegendő erő a nemzeti szolidaritás működtetésére, hogy semlege­sítsük az unió határán kívül élő nemzetrészeink hozzánk képest hátrányosabb hely­zetét. Lesz-e elegendő civil lelki erőnk és lesz-e a mindenkori magyarországi kor­mánynak elegendő politikai akarata a nemzet egységének megőrzésére? A kialakuló és bekövetkező helyzet miatt azonban mégsem kell elkesered­nünk, mert arra kell összpontosítanunk, hogy a nemzet egy része esélyének a javu­lása Trianon negatív következményeinek a csökkentésére hogyan válhat az egész nemzet javára. Mivelhogy a magyarok előszeretettel fedezik fel a bajt a szerencsés helyze­tekben is, de nem az előrelátási adottságaik, hanem valamilyen örökletes borúlátá­si hajlamuk miatt, ezért azt már tudjuk, hogy csatlakozásunk után mi fogja nehezí­teni és keseríteni az életünket. Eddig azonban a gazdasági gondokat vettük csak számba, pl. hogyan fog kinyílni a bér-ár olló, milyen tőkebeáramlás fenyegetheti nemzeti szuverenitásunkat, milyen következménye lehet a munkaerő ki- és beáram­lásának, mire lehet számítani a szabaddá váló ingatlankereskedelem miatt, mi lesz a mezőgazdászokkal...? stb. A nemzet egészét érintő nem gazdasági jellegű stra­tégiai kérdésekre azonban kevéssé figyelünk. És az sem foglalkoztat bennünket, hogy Európa eredendően mégsem a pénzről és a gazdaságról szól, illetve szólt, ha­nem a kereszténységről, ami naggyá tette Európát. Az európai integráció - éppen a Schuman-terv jóvoltából — nemcsak a gazda­sági együttműködésen és a vám- és pénzügyek egységesítésén, hanem a szolidaritá­son és a fenntartható európai békén is, majd a későbbiekben a jogharmonizáción alapult. Ez az alapja az Európai Uniónak is. Ez az oka annak, hogy a csatlakozás után számtalan olyan kérdés marad érintetlen uniós szempontból, ami számunkra fontos. Szerencsére a nemzeti kultúra is ezek közé tartozik. Ugyanakkor a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek jogi helyzetét sem érinti a csatlakozás, ami azt jelenti, hogy nem várható a leszakított magyar nemzetrészek jogállásának javulása- de mégis itt kezdődik az a változás, aminek nemzetstratégiai jelentősége van, ami e- sélyt teremthet Trianon súlyos következményeinek a mérséklésére. A trianoni határoknak egyik legérzékelhetőbb, a napi életünket terhelő kö­vetkezménye volt, hogy az államhatár gazdasági határrá is vált. Emiatt a trianoni államhatár mentén gazdasági árnyékzóna keletkezett, és ez kizárólag a magyarokat károsította. Több mint nyolcvan éve szegényednek a határ menti területeken élő magyarok, sújtja őket a munkanélküliség terhe, a kényszerű elvándorlás, és az elszakított területeken dúló állami garázdaság. Az uniós csatlakozás, éppen az ál­lamhatárjellegének átalakulásával, a vámhatár megszűnésével, majd szigorú poli­

Next

/
Thumbnails
Contents