Irodalmi Szemle, 2004
2004/5 - Fónod Zoltán: Mi tette Európát Európává? (esszé)
Leveszi-e vállunkról Trianon nyomasztó terhét az Európai Unió? De az 1914. június 28-án az orosz titkosszolgálat által irányított gyilkos pisztolygolyó célba érkezése Ferenc Ferdinánd trónörökös testébe viszont már azt is jelentette, hogy a keleti, azaz orosz, majd a szovjet érdekek felvonulási területévé válunk Nyugat irányába. így lettünk először a nácizmus, később a kommunizmus áldozatává. Ez utóbbi kiszolgáltatottság kezdődött a második világháború után. Ezt az új helyzetet rögzítette Trianon egyik logikus következménye az 1945 februárjában megkötött jaltai szerződés. Ezt követően már a Nyugat is rájött, hogy az 1920-ban megalkotott fausti műve önálló életre kelt és számára is veszélyt jelent. Ez a felismerés azonban Churchill 1946 márciusában elmondott fultoni beszédében jelent meg először, a leereszkedő vasfüggöny rém látomásaként, ami valóságosan kettészelheti azt az Európát, amelynek kultúrája és civilizációja görög-latin és zsidó-keresztény közös gyökerekből táplálkozik. Európa új korszakának nyitánya ugyancsak Churchill nevéhez kapcsolódik, mert pont hat hónappal később a zürichi egyetemen tartott előadásában egy európai (nyugat-európai) szövetség kialakítását sürgette - a volt angol miniszterelnök belátta, hogy a negyedszázaddal korábban, elődei által létrehozott versailles-i rendszer önmagában is csődöt mondott és katasztrofális helyzetbe juttatta egész Európát. Churchillnek, a német-francia megbékélésre tett javaslata folytatásaként született meg az ún. Schuman-terv, a- mely megalapozta azt az európai szövetségi rendszert, aminek egyik mai következménye az Európai Unió. Ennek a szövetségnek válik a tagjává a magyarság nagyobbik része, és ezzel végleg megszűnik a jaltai szerződés európai hatása. De megszűnik-e a trianoni és a párizsi békeszerződés terhes következménye? Nem szűnik meg, csak átalakul. Oly módon, hogy a Magyarországon, Szlovéniában (Muravidéken) és Szlovákiában (Nyugat-Felvidéken) élő magyarok a korábbiakhoz képest kedvezőbb létfeltételek közé jutnak. A Romániában (Erdélyben, Partiumban, Bánátban), Szerbiában (Délvidéken), Horvátországban (a baranyai háromszögben) és Ukrajnában (Kárpátalján, azaz Kelet-Felvidéken) élő magyarok az unióba bejutó magyarokhoz képest viszont hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezt a május elsején bekövetkező állapotot a schengeni határrendszer nem csupán gyakorlatilag, hanem lelkileg is súlyosbítani fogja, a vízumkedvezmények ellenére. A Trianonban bekövetkezett szétdarabolásunk után ismét a nemzet kívánt egységét romboló körülmények közé jutottunk. Közvetlenül a trianoni döntés után a szétdarabolás közös szörnyű élménye és a visszacsatolás reménye tartott össze bennünket. A kommunista hatalom idején az államhatárok átjárhatóságát a politika ugyan akadályozta, de egy rendszerben éltünk. Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltozás után a kommunista hatalom megdöntésének közös élménye, a közös jövőtervezés lehetősége fíízte szorosabbra a szétszakított nemzetrészek közötti szálakat. Az uniós csatlakozás után azonban az unió határán kívül rekedtek az átmenetileg leszakadó geopolitikai övezetbe kerülnek. A veszély ezúttal abban rejlik, hogy a nemzet nagyobbik része él majd ezután kedvezőbb feltételek között és csupán az egyhatoda szorul ki onnan. A szétdarabolásunkban bűnös Nyugat a
