Irodalmi Szemle, 2004
2004/5 - Jövőnk: Európa - Ankét az európai uniós csatlakozásról (Alabán Ferenc, Csáky Pál, Duba Gyula, Gaál Sándor, Görömbei András, Grendel Lajos, Lovász Attila, Pomogáts Béla)
Jövőnk: Európa vannak, közös civilizációs alappal. Közöttük legalább annyi a különböző vonás, ahány a közös. Európa nem olvasztótégely, s remélhetőleg sosem lesz az. Ellentétben a legutóbbi kétszáz év pángermán vagy pánszláv törekvéseivel. Csáky PÁL- Minőségileg más Európa van kialakulóban, mint a száz évvel ezelőtti. Fábry idejében, egy megosztott Európában az európaiság lényegében egy fikció volt, mára valósággá válhat. A kulturális élet egyébként az EU-ba való belépés után sem tartozik majd az EU szerveinek hatáskörébe, a nemzeti kormányok és parlamentek döntenek majd róla. Az EU többletforrásokat kínál ezen a téren. Duba Gyula- Szó esett az önfeladás reális lehetőségéről és veszélyéről! S most arról, hogy az elmondottak értelmében egyetlen népnek — kisebbségnek sem kell önmagát feladnia. Hamis illúzióink ne legyenek: a nagy nyelvek-nemzetek természetesnek mondhatók, mert nagyságukból következő dominanciájuk nem szűnik, de módosulhat. Egy felsőbbrendű közösségi lét érdekei alá rendelődik. Bizonyára jelenthet problémákat, konfliktust azonban nem okozhat! Ez persze ideának tűnhet fel, kívánatos illúziónak, ám hinnünk kell benne, amennyiben egy új egységes Európát lehetségesnek tartunk. S a nagypolitikai gyakorlat is azt jelzi, hogy az államok elfogadják a feltételeket. Fábry Zoltán hét évtizeddel ezelőtt, más történelmi helyzetben tudta és kimondta, hogy Európa elsősorban morális és kulturális idea, civilizációs eszmény, olyan szellemi példa és érték, amely mögé most gazdasági és hatalmi erők sorakoznak. Aki ilyen helyzetben az önfeladás felé sodródik, magára vessen! A passzív önmegadás nem a magyar életerők sajátja! De az igazi kultúrának sem, mert ilyen kultúra önérzetre és identitástudatra alapozza értékrendjét. Megérzi, hogy amennyiben nem a sajátosságára és benső önazonosságára épít - hamis úton halad! Irodalmunkra is vár, hogy megérezze sajátosságát, felfedje annak gyökérzetét, és regionális egységét a Kárpát-medencei magyar egyetemességen belül építse. Alabán Ferenc- Fábry Zoltán kisebbségi sorsból védte jogait és harcolt magyarságáért a legbátrabb és leghaladóbb európai szellemiséggel egyvonalban, s így örök példa marad a kisebbségi magyarok számára. Kisebbségi sorsba került, de nem a szemlélet és szellemi lehetőségek értelmében. Ami hátránya lett volna, azt előnyére változtatta, és magát az európai szellemi élet körébe kapcsolta. Az európaiság lehetősége és igénye átfogja egész életművét, az új sors és törvény elfogadása a megújhodást jelentette számára és a változás kényszerét hozta. 1937-ben írta a Csehszlovákiai magyar irodalom, európai kultúra című cikkében: „Kicsinyességünket túl kellett fokozni. Az igényminimumból egyszerre igénymaximumba kellett átcsapni.
