Irodalmi Szemle, 2004
2004/5 - Jövőnk: Európa - Ankét az európai uniós csatlakozásról (Alabán Ferenc, Csáky Pál, Duba Gyula, Gaál Sándor, Görömbei András, Grendel Lajos, Lovász Attila, Pomogáts Béla)
Ankét az európai uniós csatlakozásról mok és polgáraik közötti érintkezés átfogó fejlesztésével járult hozzá - többek között - a kelet-nyugati konfliktus rendezett lezárásához. Az 1992-es helsinki csúcs elengedhetetlen célokként határozta meg az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, ideértve a nemzeti kisebbségek jogait, a demokráciát, a jogállamiságot és további más fontos jogokat. Az EBEE célterületei közé tartozik továbbá a határok sérthetetlensége, a belügyek tiszteletben tartása, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga stb. A „humán dimenzió” nyomán, melynek homlokterében a személyek, információk, gondolatok szabad mozgásának megvalósítása áll, a viták és nézetcserék fokozatosan áthelyeződtek azokra a szabályokra és eljárásokra, amelyek e célok elérését szolgálják. Ez érvényes a kisebbségpolitika, a diszkriminációmentesség, valamint a helyi és regionális szintű demokrácia központi kérdéseire is. Minden biztató jel ellenére az is megállapítható, hogy bár bőven akadnak dokumentumok, amelyek rendezik a kisebbségek helyzetét és dolgait, a legtöbbjük nem kötelező érvényű, hanem ajánlás csupán. Az EU arra is kötelezi a tagállamokat és a csatlakozni szándékozókat, hogy különféle szintű kisebbségvédelmi törvényeket hozzanak. Leginkább azonban csak a törvény elfogadását kéri számon, annak betartására már nem mindig figyel oda. Ezen túlmenően vannak még és működnek kisebbségvédelmi állami és nem állami szervezetek, intézmények, amelyek időnként jelentéseket készítenek a kisebbségek helyzetéről és javítani igyekeznek azok státusát. A kisebbségvédelem tehát egyre inkább jogi és szakmai kérdéssé válik, ami megítélésünk szerint kedvező jelenség, mivel az etnikai és nemzeti kisebbségek Európa sokszínű nyelvi, életmódbeli és kulturális örökségének, értékeinek hordozói. A kisebbségek identitását megfelelő intézmények, törvények, valamint az egyházak szolgálata mellett tudták és tudják fenntartani jelenünkben is. A jövő biztosítása számára azt is indokoltnak tartanánk, hogy az etnikai és nemzeti kisebbségek önálló jogon kapjanak képviseletet és képviselői helyeket a legfontosabb törvényhozói testületben, az Európai Parlamentben. Lovász Attila- Az államhatárok közigazgatási határok lesznek. A közigazgatási határon belül pedig pontosan annyit tudhatunk magunkénak, amennyit kiharcolunk. Persze, ma már nem fegyverrel, hanem politikai kultúrával, gazdasági erővel, forráskoncentrációval, kiművelt emberfőkkel. A sors szomorú aktualitása, hogy az unió küszöbén minden valamire való parlamenti párt kilobbizta választói érdekeit, nem sajnálva a közpénzeken becsalogatott sztárberuházókat: legutóbb, ugye, a KIA konszern zöldmezős befektetését. Az MKP programjában oly kiemelt helyen szereplő mezőgazdászok állami támogatásai (amelyek semmivel sem deformálják jobban a piacot, mint Franciországban, vagy a hazai nehézgépipari beruházásoknál) közgazdasági érvek mentén kerültek veszélybe. Csak hát, amikor a Peugeot gyárat ide kellett húzni, akkor politikai volt az érvelés, ideje hát, hogy a mezőgazdaság
