Irodalmi Szemle, 2004
2004/5 - Jövőnk: Európa - Ankét az európai uniós csatlakozásról (Alabán Ferenc, Csáky Pál, Duba Gyula, Gaál Sándor, Görömbei András, Grendel Lajos, Lovász Attila, Pomogáts Béla)
Jövőnk: Európa Pomogáts Béla- A történelem azt tanítja, hogy az egyéni és közösségi emberi jogok biztonságát sohasem szavatolhatják pusztán a törvények. Tehát az Európai Unióban érvényesülő szabadságelvek sem, amelyekből a kisebb nemzetek vagy a nemzeti kisebbségek nyelvének, kultúrájának és nemzeti identitásának védelme következik. Ezeket az elveket okos és bátor politikával kell érvényesíteni, illetve ha szükség van erre, érvényesülésüket kikényszeríteni. Nem hinném, hogy az európai integráció egyszeriben kiküszöböli a közép-európai régióban hagyományos nacionalizmust, etatizmust, asszimilációs törekvéseket. Lesznek politikai erők, bizonyára Szlovákiában is, amelyek az unión belül is tovább szeretnék folytatni az ottani magyarság beolvasztására, megfélemlítésére, közéleti kiszorítására irányuló politikát. Az uniós integráció mindazonáltal jogi lehetőségeket kínál az önvédelemre, az erőszakos asszimiláció visszautasítására. Ezeket a lehetőségeket kell például a szlovákiai magyar politikai erőknek és kulturális intézményeknek okosan és bátran kihasz- nálniok. Természetesen mindig a Magyar Köztársaság támogatásával: politikai és anyagi segítségével, ami azt is jelenti, hogy a magyar kisebbségi közösségek fennmaradásáért és európai integrációjáért folyó munkában (vagy küzdelemben) Magyarországnak továbbra is, sőt még fokozottabban, felelősséget kell vállalnia. Gál Sándor- A kérdés lényegét tekintve az előzőekben leírtakat akár meg is ismételhetném, de minek? A Tátra és a Duna között továbbra is minden megtörténhet. A Benes-féle „feldarabolási stratégia”, a zseniális „dekrétumok”, a csodás, világ- viszonylatban is egyedülálló kassai kormányprogram továbbra is érvényben marad! És a jelen Szlovákiájának minden alaptörvénye e megtorlások kövületein nyugszik, ideértve az érvényben lévő szlovák alkotmányt is. Ennek abszurditása, hogy az ország több mint egy millió állampolgára - német, magyar, roma, rutén, ruszin, cseh - nem államalkotó... Ezt űberelje meg a brüsszeli duma!... Görömbei András- Az Európai Unió létének alapfeltétele az, hogy benne a keresztény etika a- lapján kialakított európai jogrend érvényesüljön. Ennek pedig az alapja az, hogy egyetlen nemzet sem birtokolhat több jogot, mint a többiek. A magyarság huszadik századi történelme éppen azért alakult tragikusan, mert ez az európai jogrend nem érvényesült. Az Európai Unió a nemzetállamok megőrzésével és az országhatárok légiesítésével a sokfelé szakított, szétszórt magyarság számára lehetőséget biztosíthat ahhoz, hogy nemzeti összetartozásának tudatát megerősítse, visszaszerezze nemzeti öntudatát, önbecsülését, tudatosítsa értékeit, serkentse életakaratát, életkedvét. Különösen akkor történhetne ez meg, ha Magyarország vonzó összetartó erővé tudna válni az összmagyarság számára. Ez az ideál természetesen tar
