Irodalmi Szemle, 2004
2004/3 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: III. A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920) (Frontális roham a Felvidék többi magyar középiskolája ellen, tanulmány)
MULT ES TÖRTÉNELEM A nevezett kassai polgári iskola csehszlovák állami átvételére 1919. szeptember 14-én került sor. Ezen a napon jelent meg Malaszt Ferenc igazgatónál egy Jindrich Netvich nevű cseh ember, aki bejelentette, hogy a csehszlovák állam nevében átveszi az iskolát, és hogy egyúttal ő az új igazgató. Az 1919/20-as tanévben az iskola már csak „csehszlovák” tannyelvű osztályt nyitott az első évfolyamban, a kifutó régi osztályok azonban még magyar nyelven fejezhették be tanulmányaikat. Az 1923-as évben az utolsó magyar osztály megszűnésével a nevezett kassai polgári iskola teljesen szlovák tannyelvűvé vált.47 Némileg szerencsésebbnek tudhatták magukat azok a felvidéki városok, amelyek középiskoláit a tanügyi kormányzat „csehszlovák” tannyelvűekké változtatta ugyan, de az addig ott honos magyar tannyelvet sem száműzték az iskolából. Ezekben a tanintézetekben nemcsak a már létező magyar osztályok fenntartását engedélyezték a növendékek érettségi vizsgájáig, de az évenkénti újabb magyar évfolyamok beindítását is biztosították. Az ilyen jellegű tanintézetek közül említést érdemel mindenekelőtt a Losonci Magyar Királyi Állami Főgimnázium, amely 1919 folyamán csehszlovák állami középiskolává változott ugyan, mindazonáltal addigi magyar jellege is csaknem csorbítatlan maradt. A Felvidékre benyomuló cseh csapatok 1919. január 3-án szállták meg Losoncot. A cseh megszállás előtt a helyi főgimnáziumnak 602 tanulója volt, ebből 563 fő volt magyar, 33 szlovák, 6 pedig német nemzetiségű. Az impériumváltás után a tanintézetben 1919. március 17-én beindult ugyan a tanítás, ez azonban csak április 12-ig tartott. Igazi kuriózumnak számít, hogy a fentebb említett négy hét alatt a tanintézet - az Iskolaügyi Referátus szóbeli engedélye alapján - a református egyház gimnáziumaként működött. Április 14—17-én előrehozott érettségi vizsgákat tartottak. Ezt követően az iskola épületét lefoglalta a zsupáni hivatal, majd a városba május 30-án bevonuló magyar Vörös Fladsereg egységei vették birtokba, azok kivonulása után pedig a csehszlovák hadosztályparancsnokság. A tanintézet épületének és gyűjteményeinek hivatalos csehszlovák állami átvételére 1919. szeptember 22-én került sor. A helyben maradt tanárokat felszólították, hogy kérvényezzék további alkalmaztatásukat, s tegyék le a megkívánt szolgálati fogadalmat. A taninézet új neve: Losonci Csehszlovák Állami Reformreálgimnázium (Československé štátne reform- reálne gymnázium v Lučenci). Az új igazgató a Morvaországból idehelyezett Jan Chvojka lett. A tanítás a „csehszlovák államivá” változtatott tanintézetben 1919. október 6-án kezdődött. Az viszont teljesen természetes jelenségnek számított, hogy a hivatalosan „csehszlovák” tannyelvűnek deklarált iskola egyik napról a másikra képtelen volt csehszlovák arculatot ölteni, annál is inkább, mivel a hatalom itt továbbra is engedélyezte a magyar tagozat zavartalan működését valamennyi évfolyamban, az 1919 őszén induló első osztályt is beleértve.48 A tárgyalt losonci tanintézetnek az 1919/20-as tanévben még csak négy „csehszlovák” tanítási nyelvű osztálya volt az I—IV. évfolyamokban összesen 123 növendékkel, ellenben a teljes magyar tagozat nyolc évfolyamának osztályait össze
